A bizottság ötszáz oldalas jelentése szerint a készülődő népirtásról magas rangú politikusok is tudtak, többek között Francois Mitterrand 1996-ban elhunyt akkori köztársasági elnök, valamint Edouard Balladur és Dominique de Villepin korábbi miniszterelnökök és Alain Juppe és Hubert Védrin volt külügyminiszterek. A dokumentumok összesen 13, korábban vezető szerepet betöltő személyt neveztek meg felelősként, és állítólag a francia hadsereg egyes katonái is részt vettek a fekete kontinens egyik legsötétebb akciójában. A vizsgálóbizottság szerint a franciák nemcsak politikailag és katonailag támogatták az akciót, hanem diplomáciai segítséget is nyújtottak az akkori ruandai kormány, valamint az általuk kiképzett hutu milicisták számára. A francia hadsereg ugyanis az ENSZ mandátumát kihasználva menedéket nyújtott a népirtás több résztvevője számára.
A brit The Guardian szerint a tavaly novemberében készült jelentés, amelyet a sajtó csak a napokban ismerhetett meg, válasz a franciák két évvel korábbi vádjaira. Akkor ugyanis egy prominens francia bíró azzal vádolta meg Ruanda jelenlegi elnökét, Paul Kagamét, hogy a tuszi milicisták vezetőjeként azt tervezte, hogy megöli az ország akkori államfőjét, Juvenal Habyarimanát. Párizs szerint ez a merényletkísérlet vezetett ahhoz, hogy az akkor hatalmon lévő hutu kabinet parancsot adott a tuszik legyilkolására. A volt államfő egyébként egy tisztázatlan körülmények között lezuhant repülőgépen vesztette életét. A balesetet a tuszik számlájára írták, igaz Kagame többször tagadta, hogy köze lett volna az eseményhez.
Az Ugandával, Tanzániával és a Kongói Demokratikus Köztársasággal (korábban Zaire) határos közép-afrikai kisállamban két meghatározó törzs, a tuszik és a hutuk laknak. A két népcsoport között az 1930-as évek óta voltak fegyveres konfliktusok és 1990-ben véres polgárháború tört ki, amikor az Uganda területéről beszivárgó tuszi milicistákból álló Ruandai Hazafias Front meg akarta dönteni a hutuk kormányát. A három évig zajló polgárháború fegyverszünettel zárult, ám Habyarimana halálával a hutuk kiirtották az akkori lakosság egytizedét. A polgárháborút követően a két népcsoport politikai megegyezést kötött egymással, ennek értelmében fele-fele arányban vesznek részt a törvényhozás munkájában. A jelenlegi kormány újjáépítési terveit elsősorban Belgium segíti anyagilag.
Újabb halálos áldozatai vannak van az ukrán kényszersorozásoknak
