Bankrablók, csempészek és sorozatgyilkosok, leszámolások tarkították az igazságügyi minisztérium alá tartozó Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) elmúlt száz évének hőskorát, amelyben olyan figurák kaptak szerepet, mint Al Capone. Az egykori ügynököknek kijutott bőven a lövöldözésből, a test test elleni küzdelemből, az újságok címlapjain ünnepelt sikerekből és a fájdalmas veszteségekből is. Az FBI tevékenysége ma már csak nyomokban emlékeztet ezekre az időkre, sokkal inkább a létező legszélesebb spektrumú információszerzésre koncentrálnak, a legmodernebb elektronikus eszközöket, adatbázisokat felhasználva és elemezve, mind újabb és újabb forrásokhoz teremtve meg a hozzáférést otthon és külföldön egyaránt. A személyi állományra lefordítva ez annyit tesz, hogy sokkal többen ülnek egy irodában vagy harcállásponton számítógépek előtt hálózatokra kapcsolódva, mint ahányan a terepen lefolytatják a műveleteket – ők azok, akiknek még ma is kijut valami a múlt század első felének „romantikájából”.
A J. Edgar Hoover főigazgató által felemelt – igaz, törvényellenes megfigyeléseivel ellentmondásos hírűvé is tett – FBI történetében a 2001. szeptember 11-i terrortámadások fordulatot hoztak, de a teljes (16 szervezetből álló, évente 43 milliárd dolláros költségvetésből gazdálkodó) hírszerző közösséget is átalakították. Közismert, hogy a merényleteket elkövető arab férfiakra, pilótakiképzésükre a szövetségiek egyik ügynöke felfigyelt ugyan, de jelentését nem vették figyelembe elöljárói és a testvérügynökségek. Az egymást átfedő hatáskörök, a hiányos kommunikáció és a sokszor nyilvánvaló rivalizálás együttesen járult hozzá ahhoz a hírszerzési kudarchoz, amely a hivatalos vélemények szerint utat nyitott a New York-i tornyok és a Pentagon elleni támadások előtt. Míg a CIA egykor kiemelkedő szerepe megszűnt a nemzeti hírszerzési igazgatói (DNI) poszt létrehozásával, az FBI helyzetét stabilizálta, hogy erőfeszítéseit a terrormegelőzésre fókuszálták.
Az új feladat elvégzéséhez kapott új felhatalmazások azonban újabb ellentmondásokat szültek.
A bírói felhatalmazás nélküli telefonlehallgatásokból és internetmegfigyelésekből a szövetségi nyomozók is kiveszik a részüket, immár ismét figyelik a gyanús személyek könyvtári kölcsönzéseit.
Az FBI támogatásával jött létre és működik Budapesten a Nem-zetközi Bűnüldözési Akadémia (ILEA), amely a posztszovjet szervezett bűnözés, az „orosz nyelvű” bűnözői csoportok elleni harcra képzi tovább a térség rendőreit a quanticói tematikához hasonlóan.
Magyar Péteréknek üzentek a gazdák + videó
