A piricsei eset a galgagyörki éjszakai támadás folytatása lehet, amikor ugyancsak Molotov-koktélt dobtak és többször rálőttek romák házaira ismeretlenek – nyilatkozta Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke rögtön a támadás után. Közölte, az OCÖ figyelemmel kíséri a nyomozást, és egy általa vezetett képviselői delegáció elindult a településre, hogy személyesen tájékozódjanak a történtekről. – Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy szélsőjobboldali radikális eszme követői, megtestesítői rendszeres támadást intéznek a cigányság ellen, gyújtogatnak, lövöldöznek, gyilkossági kísérleteket követnek el – hangoztatta Kolompár, hozzátéve, a cigányok rettegésben tartása, megfélemlítése hónapok óta tart, „és úgy látszik, most már továbbléptek, a megsemmisítésükre törekednek”.
A faluban azonban másképp látják a történteket, többen határozottan állították, hogy uzsoratartozás miatti leszámolásról van szó. A 2300 lakosú falunak mintegy felét kitevő cigány lakosság körében ugyanis bevett szokás, hogy saját közösségük tehetősebb tagjaitól uzsorakölcsönt vesznek fel, amit aztán nem tudnak visszafizetni.
Rémült férfi áll a két megtámadott ház közötti kerítésnél, tenyerén a ház küszöbénél összeszedett söréteket mutatja. – Félünk, mert a rendőrség délelőtt idejött, aztán elment, mi meg itt vagyunk védtelenül, senki nem tudja, nem jönnek-e vissza ma éjjel ismét a támadók – mondja Danó István, a lábon lőtt Gyetyinás Magdolna élettársa. Arról azonban, hogy kik is lehettek a támadók, nemigen akar tudni semmit a helyi és megyei cigányvezetőkkel is megerősített két tucat fős társaság. Végül valaki csak elárulja, úgy tudni, a szomszéd Encsencsből való három férfiról van szó, akik közül egy roma, s akiket már őrizetbe is vett a rendőrség. (A hírt nem tudjuk megerősíttetni, Fülöp Gergelynek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrségi szóvivőnek ugyanis nincs felhatalmazása az ügyről nyilatkozni, Csécsi Soma, az illetékes Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője pedig telefonon nem elérhető.) A legutolsó hivatalos rendőrségi tájékoztatás tegnap délelőtti. Akkor a helyszínről távozó Kovács Sándor ezredes, megyei bűnügyi igazgató a sajtó munkatársainak azt mondta, hogy „egyelőre nem tudni, mi motiválta az eddig még ismeretlen elkövetőket”. Délután mindenesetre felbukkant egy újabb nyom, amely megfigyelők szerint a tartozás miatti leszámolás verzióját erősíti. Szemtanúk azt vallották, hogy a szomszédos utcában késő este 11 óra körül többen is láttak egy piros színű terepjárót. A tulajdonosáról viszont állításuk szerint nem tudnak semmit.
Gyetyinás Tibor, az egyik megtámadott ház lakója úgy emlékszik, hogy tegnap éjjel egy-két óra körül három-négy lövést hallott. A házban négy kisgyermek is volt vele, a támadástól tartva az utcára próbálta menekíteni őket. Amikor kiértek, akkor látta meg a szomszéd házban lakó édesanyját, akit az egyik lövés eltalált. A férfi szerint sörétnyomok voltak az anyja lábán, úgy véli, vadászpuskával lőtt valaki.
– Hallottam a lövést, aztán meg azt, hogy a nagynéném, Gyetyinás Magdolna jajgat, és azt kiabálja, hogy lábon lőtték – mondja a közelben lakó Szilágyi Judit. – Először azt hittük, csak megijedt, sötét volt, nem láttuk, mi történt vele, meg aztán a pulyák is majd meghaltak a rémülettől, úgyhogy nem akartuk, hogy a jajgatás tovább félemlítse őket.
Kiderül, hogy a sebesült aszszony fia, Gyetyinás Tibor gyorsan felismerte a helyzetet, mentőt hívott, amivel aztán édesanyját a nyíregyházi Jósa András Kórházba szállították. A romák között az terjedt, hogy a lövés miatt amputálni kell az idős asszony lábát, ám ezt a hírt Bacsóka Tamás baleseti sebész nem erősítette meg. Az asszony állapotáról közelebbit nem volt hajlandó munkatársunknak elárulni.
A titokzatosság a támadás helyszíne körül csoportosuló romákat is jellemzi, senki nem akar tudni indítékról, főleg nem uzsoratartozás miatti leszámolásról. Inkább azt hangsúlyozzák, békében élnek a magyarokkal, ritka a súrlódás. Ezt erősíti meg Haránszki Donát, a Kanyar büfét vezető kocsmáros is, akinek söntésében valóban igen békésen fogyasztják söreiket romák és nem romák. Ám a kocsmáros azt mondja: nem volt ez mindig így, hiszen jó tizenöt éve volt már itt lövöldözés. Akkor magyar lőtt roma házra azért, mert az ott élők rendszeresen betörtek hozzá. Ő már leülte a büntetését. – A másik esetet meg, amely novemberben történt, maguk a romák torolták meg, mert a felelőtlen apukát saját bevallása szerint az utcán jól helyben hagyták – utal a tavaly ősszel éhen halt piricsei kislány esetére a vendéglátós. Aztán kiderül, azért most sem olyan békés hely Piricse, hiszen éppen Haránszki Donát édesapja lett tavaly gyilkosság áldozata.
Etnikai konfliktusra utaló jelek nyomára, úgy tűnik, nemigen akadni Piricsén, hanem inkább a munkát vállalni akarók és a munkát nem adók között húzódik a törésvonal. Ennek ellenére Lakatos István, a területi kisebbségi önkormányzat megyei elnöke és Varga József, a kisebbségi önkormányzatok szövetségének megyei elnöke egyaránt úgy véli, hogy meg kell vizsgálni ezt a szálat is. – A cigányság értelmetlen zaklatását, fenyegetését nem szabad tűrni, elvárjuk a rendészeti minisztertől, hogy alaposan vizsgáltassa ki, mi is történt péntek éjjel Piricsén – mondja Lakatos István. Varga József pedig azt: jó lenne, ha a Magyar Gárda odamenne, és a romákat is megvédené a támadásokkal szemben. Egy helybeli roma, Tejfel László viszont úgy fogalmaz: „Nehogy kiderüljön, hogy a Magyar Gárda áll a lövöldözés mögött, mert akkor háború lesz, a Cigány Gárda megvédi velük szemben az övéit.”
Tovább kérdezősködünk a faluban, romák és nem romák között kutatjuk az etnikai gyűlölet jeleit, ám nem találjuk. Újra és újra azt halljuk viszont nevüket nem vállaló informátoroktól, hogy itt bizony uzsoratartozásról volt szó, azért történt az egész péntek esti eset. Az érintettek erről továbbra sem beszélnek, Tejfel Lászlótól azonban sikerül megtudni, hogy valaki mégiscsak tartozott a két megtámadott ház lakói közül. – Gyetyinás Tibor felesége kért néhány kiló húst, s ezt az adósságot még nem sikerült rendezni. Pénzről tudomásom szerint nem volt szó, ilyen kis tartozás miatt pedig nem hiszem, hogy bárki lövöldözött volna – véli.
A falubeliek többsége azonban ezt másként látja…
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter