Mint mondták: az elmúlt időszakban hiába kaptak többször is ígéretet arra, hogy a kormány pluszforráshoz juttatja a gyógyszertárakat, eddig ebből semmi nem valósult meg. Régóta halogatják a döntéshozók az árrésrendszer módosítását, pedig annak mértéke jó ideje nem változott, miközben a működtetés költségei folyamatosan emelkedtek – keseregtek, majd hozzátették: tarthatatlan például, hogy a tételenként 850 forintos maximum miatt az árrésbevétel a forgalom tíz százalékánál nem éri el az egy százalékot sem. Sőt egyes drága orvosságok kiadása ráfizetéses, mert ezeknél többe kerül a banki tranzakció, mint amennyi az árrés. A patikusok kifogásolják azt is, hogy az ígéretek ellenére továbbra sem kapnak pénzt a betegek biztosítotti jogviszonyának ellenőrzéséért.
*
Szeretnék elérni továbbá, hogy a gyógyszerészi gondozásért – például a krónikus betegek állapotának figyelemmel kíséréséért, a diétás tanácsadásért – külön díjazást kapjanak.
A mai egyeztetésen minden bizonnyal szóba kerül majd a jövő évi költségvetés is, mert a kamara képviselői úgy látják, ha a 2009-es büdzsé tervezésekor nem számolnak a pluszforrással, akkor évközben már nem lesz lehetőség annak beépítésére. Szerettük volna megtudni, miként vélekedik a patikák helyzetéről Horváth Tamás, az MGYK elnöke, de ő csak annyit mondott, hogy a mai egyeztetés előtt nem kíván nyilatkozni. Így nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy terveznek-e radikálisabb fellépést, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások a pénzügyi tárcával.
A kamara korábbi tájékoztatóján egyébként az hangzott el, hogy a patikák árrésbevétele 2007-ben körülbelül tíz százalékkal csökkent 2006-hoz képest, ám a különféle működési költségek emelkedése miatt összességében mintegy húszszázalékos a veszteségük.
Eltörölnék a teljesítményvolumen-korlátot. A többmilliárdos elvonásokhoz képest nem elegendő az Egészségbiztosítási Alapban megmaradó 3,8 milliárd forint, amelyet a kormány az egészségügy forrásbővítésére szán – fogalmazott Mikola István (Fidesz). Mint ismert: nemrég jelentették be, hogy az egészségbiztosító az év hátralévő részében a korábban meghatározottnál több kórházi ellátást finanszíroz. Mikola azt mondta,
a finanszírozható teljesítmény – amit teljesítményvolumen-korlátnak neveznek – bővítése nem oldja meg a problémákat, a korlátot el kell törölni. Szerinte rosszul sikerült az intézményi struktúraátalakítás is, s át kell gondolni a súlyponti kórházi státust. Mikola hangsúlyozta: pártja partner minden egyeztetésben, ami javítja az ágazat helyzetét. A HospInvesttel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: csak úgy szabad kórháznak magántársaság közreműködésével átalakulnia, hogy a fenntartó önkormányzat társadalmi és politikai konszenzust teremt, ám ez Egerben sajnos nem történt meg. Mikolát párttársai is bírálták, amiért nemrég azt mondta, a HospInvest nem ördögtől való, s megfelelő korlátok mellett az egészségügyben helye van a magántőkének. Az egészségügyi tárca közölte: nem támogatják a teljesítményvolumen-korlát eltörlését, ám nyitottak az olyan javaslatokra, amelyek garantálni tudják az Egészségbiztosítási Alap stabilitását.
Kiss Gy. Csaba, a mintaadó önazonos polgár
