Vizsgálják a tolnai baleset okát

Tavaly 2100 milliárd forint volt az az összeg, amelyet a MÁV nem használt fel vasúti fejlesztéseire, s ebből is adódhat az, hogy egyes – városok közötti szakaszokon – kerékpárral is gyorsabban lehet közlekedni, mint vonaton. A szombaton történt balesetnek több oka is lehet, állítják szakértők, ám a valódit a MÁV még hetekig keresi.

Augusztus 15-ig ígért teljes körű magyarázatot a MÁV a Kurd és Szakály-Hőgyész között szombaton történt, súlyos személyi sérülésekkel járó vonatbaleset okaira. Jelenleg elsősorban a magas hőmérséklet miatt fellépő sínkivetődéssel magyarázzák a szakemberek a szerelvény kisiklását. Kavalecz Imre, a MÁV sajtófőnöke lapunknak elmondta, hogy tegnap reggelre elkészültek a vasúti pálya helyreállítási munkáival. Este és éjszaka javítják a felső vezetéket, a kiszolgálóberendezéseket, ma pedig már nem lesz korlátozás a szakaszon. Lapunk kérdésére, hogy milyen hőmérsékletig biztonságosak a sínek, a szakember elmondta: a 30 fokos kánikula nem számít különlegesnek Magyarországon, de ekkor a fémszerkezet már eléri, sőt meg is haladhatja a 45 fokot. E fölött már veszélyes rajta közlekedni, mivel deformálódás léphet fel. Ilyenkor gyakrabban járják be a vonalakat, s szemrevételezéssel tárják fel a nagyobb hibákat. A szakaszt, ahol a baleset történt, 120 kilométeres sebességre tervezték, ezért a síneknek, a pálya alapjának s a kiszolgálóberendezéseknek kifogástalan állapotban kell lenniük – fűzte hozzá Kavalecz.
A Magyar Nemzet érdeklődésére a Budapesti Műszaki Egyetem szakértője úgy nyilatkozott, hogy az ilyen problémának több oka lehet, s azok összeadódhatnak. A híradásokban hallható, hőhatás miatt fellépő sínvetődés csak az egyik magyarázat. Ezt tetézheti a vasúti pálya rossz állapota, amit csupán szemrevételezéssel nem lehet felderíteni. A nagy sebességű pályák legkisebb rendellenességeinek feltárására a MÁV mérőműszerekkel felszerelt vizsgálómozdonyokat rendszeresített, ám ezen a szakaszon nem használják ezeket. Szabad szemmel nem látható függőleges hibák is lehetnek a pályán, a hatalmas súlyú, gyors szerelvények fokozott veszélynek vannak kitéve miattuk. Emellett a rosszul karbantartott, nem megfelelő műszaki állapotú kocsik is rongálhatják a síneket, elképzelhető, hogy ez okozta a mostani balesetet. A nehéz mozdony még átjut a deformált pályaszakaszon, de az utána következő, könnyebb, rossz futóművel rendelkező személykocsi lefut róla, s magával rántja a többit. A szakértő szerint a jelenségek mutatják a pélya romlását.
Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, a kaposvári vasútállomáson Heintz Tamás országgyűlési képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatón tegnap közölte: az elmúlt hetekben a Somogy intercity tervezett megszüntetése miatti egységes tiltakozás, valamint a Kaposvár–Dombóvár közötti pályaszakasz rekonstrukciójának szükségessége a baleset óta halálosan komoly dologgá vált. Heintz kiemelte: az ÁSZ jelentése szerint tavaly a MÁV elmaradt vasúti fejlesztésének összege 2100 milliárd forint volt. Ennek a következménye egyebek mellett, hogy jelenleg a Kaposvár–Dombóvár közötti 31 kilométeres pályaszakaszt 52 perc alatt teszi meg a szerelvény.
A vonatbaleset miatt a bonyhádi rendőrkapitányság büntetőeljárást indított.

Tűz debrecenben. Két napba telik, amíg helyreáll a vasúti közlekedés Debrecenben, ahol tegnap tűz ütött ki a vonatok indítására szolgáló jelfogó helyiségben. Senki nem sérült meg, de a berendezés tönkrement, a váltószerkezeteket kézi erővel állítják. Debrecen és Ebes között három vasúti átjáróban nem működtek a fénysorompók.