Eddigi ügyeikből ítélve milyen kérdések izgatják a jövőért aggódó embereket? Melyeket tartja ezek közöl a legfontosabbaknak?
– A panaszok három csoportba oszthatók. Az egyikbe a klasszikus környezetvédelmi ügyek tartoznak. Ezekben az épített vagy a természeti értékek védelmét kérik, főként erdők tarvágását kifogásolják. Ez összetett kérdés, hiszen az erdőgazdálkodás szabályai esetenként megengedik az erdőirtást. A másik kategóriába a környezetszennyezés esetei sorolhatók. A hulladéklerakás, a zajkeltés és a hasonló zavaró tényezők. A legtöbb beadvány az úgynevezett kis ügyek csoportjában érkezik. Az évekig tartó szomszédviták sorolhatók ide. Negyedikként említhetem meg a monstre eseteket. Ilyen jelenleg a Tubes-ügy és a szerencsi szalmaégető erőmű építése körüli vita.
– Mikor érkeztek ezek a panaszok?
– A két nagy ügyet május 26-i hivatalba lépésem után szinte nyomban megkaptam. A Tubes-ügyben ráadásul öten kerestek meg, köztük Szili Katalin, aki Pécs országgyűlési képviselőjeként adta be a panaszát. Rajta kívül helyi lakosok és környezetvédő szervezetek fordultak a hivatalomhoz.
– Mit kérnek öntől? Akadályozza meg, hogy a katonai célú lokátor a Tubesen épüljön fel?
– Közvetlenül nem ezt várják, hiszen a kérdés ennél bonyolultabb. Azt kérik, hogy pernyertességük érdekében beavatkozóként lépjek be abba a perbe, amelyet a városi önkormányzat, különböző civil szervezetek és magánszemélyek indítottak, összesen huszonnyolcan a Honvédelmi Minisztérium ellen. A bíróság arról dönt majd, megsemmisíti-e a lokátornak a minisztérium által kiadott építési engedélyét.
– Ez nyilván azt jelenti, ha a bíróság helyt adna a keresetnek, a honvédelmi tárca kénytelen lenne új eljárást lefolytatni az ügyben.
– Valóban. A bíróság ugyanis az ilyen ügyekben azt döntheti el, hatályban maradhat-e az építési engedély, vagy új eljárást kell indítani s új határozatot szükséges hozni.
– Az ön számára, ha jól tudom, a jövő nemzedékek ombudsmanjáról egy éve elfogadott törvény teszi lehetővé, hogy közigazgatási perekbe beavatkozzék.
– Ez így van. Az élet mindjárt módot is ad nekem arra, hogy egy konkrét ügyben állást foglaljak a zöldombudsmant megillető hatáskör gyakorlásáról.
– Mikor lesz a tárgyalás, és ön mikor hozza meg döntését?
– A Fővárosi Bíróság szeptember 17-én folytatja az ügyet, addig tehát mindenképpen állást kell foglalnom, részt veszek-e a tárgyaláson. A terjedelmes iratanyagot már tanulmányoztam. Adatokat, információkat szereztem be különféle hatóságoktól is. Szeretném még meglátogatni a helyszínt, és beszélni kívánok a per résztvevőivel. Ezután határozok a beavatkozásról.
– Eddig talált aggályos pontokat az ügyben?
– Az építési engedély kiadása előtt nem történt hatásvizsgálat. A Zengő esetében például készült ilyen elemzés. A problémák jórészt erre vezethetők vissza, még akkor is, ha a jogszabály betűje szerint ez volt a helyes eljárás. Emiatt fontosnak tartottam, hogy az illetékes környezet- és természetvédelmi, illetve vízügyi hatóságtól adatokat kérjek az építkezés helyszínéül kijelölt terület természetvédelmi és vízjogi státusáról. Többször elhangzott ugyanis, hogy nyílt karsztterületről van szó, amelynek fontos szerep jut Pécs ivóvízellátásában.
– További kifogások is felvetődtek az építkezés ellen, ugye?
– A panaszokban három fő ellenérv szerepel. Az egyik az, hogy a környék az ivóvízbázis védőzónájához tartozik. A másik: a környéken különféle természetvédelmi értékek találhatók. A harmadik, ami talán a legérdekesebb: a nem ionizáló sugárzás miként hat az emberi szervezetre. Az ionizáló, vagyis a radioaktív sugarak káros hatása ismert. Az ettől eltérő sugárzásról még viták zajlanak, emiatt az elővigyázatosság elve válhat fontossá az ügy eldöntésekor.
– A bizonytalan hatású lokátorállomás egzakt adatok hiányában is riasztó lehet, erősen leértékelheti például a környék ingatlanjait. Ki akar ugyanis ilyen környezetben élni?
– Félelem kétségtelenül tapasztalható. Ez önmagában is hatással lehet az emberek közérzetére, pszichés állapotára, ingatlanjaik értékére.
– A környezetvédelmi aggályokhoz társulhat egy jogi kérdés is: helyénvaló-e, hogy az építési engedélyt első fokon a Honvédelmi Minisztérium adta ki, s másodfokon ugyanazon tárca vezetője vizsgálta meg. A mezőgazdasági és a műemlékvédelmi ügyekben az Alkotmánybíróság azt mondta: nincs garantálva a jogorvoslat joga akkor, ha másodfokon olyan személy hozza meg a döntést, aki szervezeti szempontból nem független az elsőfokú hatóságtól. Magyarán: nem jogszerű, ha a hivatal döntését a hivatal vezetője bírálja felül. Ebben az ügyben más a szabály?
– Az építkezés beruházója arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság 2003-ban elutasította azt a panaszt, amely nem találta helyénvalónak, hogy a honvédelmi beruházásokat első fokon a minisztérium építési osztálya, másodfokon pedig a tárcavezető dönti el. Fél köbméternyi irat tüzetes vizsgálata még hátravan. A válaszomat tehát később fogalmazhatom meg.
– Mikor dönti el, hogy beavatkozik-e a perbe?
– Valószínű, hogy ezt csak a szeptember 17-i tárgyalás előtti héten tehetem meg. Az esetleges beavatkozással, illetve a perrel ugyanakkor az ügy nem zárul le, hiszen – mint említettem – ha a bíróság új eljárást rendel el, ismét meg kell vizsgálni, felépülhet-e a rádiólokátor a Tubesen.
– Közismert: más helyszín is elképzelhető lenne.
– Annak idején, vagyis 2007-ben négy helyszín szerepelt a választékban. Kettőt ismerünk a négyből, ezek a Zengő és a Tubes. Esetleg érdemes lenne megnézni a másik két lehetőséget is.
– Ön tudja, hogy melyik két helyszínről van szó?
– Még 1997-ben tájékozódtam az ügyben egy kutatás alkalmával, ezért most bekértem az ezekkel kapcsolatos aktákat, információkat is. A Zengőn és a Tubesen kívül a Hármas-hegy s a Jakab-hegy volt a további két vizsgált helyszín. Tanulmányozni fogom az összes lehetőséget, szerepem ugyanis – mint említettem – a perrel nem zárul le.
– A köztársasági elnök álláspontját ismeri az ügyben?
– Annyit tudok, legutóbbi nyilatkozatában az államfő világossá tette, hogy van még alternatíva a Zengőn és a Tubesen kívül is. Szerintem nem egyszerű egy hasonló rádiólokátort elhelyezni, mert ennek környezetvédelmi és egészségügyi korlátjai vannak.
– Az állam semmilyen jóvátételt nem ad azoknak, akiknek a tulajdona kevesebbet ér egy-egy hasonló beruházás környezetében? Egyáltalán: ön felméri-e, hogy az állami és a társadalmi költségek együttesen nem nagyobbak-e annál a haszonnál, amely az ilyen esetekben elérhető?
– Az arányosság kérdése mindenképpen felvethető, azt mindenkor vizsgálni kell. Ezen a környéken drága telkek találhatók, ha egy polgári perben a bíróság értékcsökkenés kiegyenlítéséről döntene, az megtízszerezhetné a honvédelmi tárca költségeit. A minisztériumnak tehát a legoptimálisabb helyszínt kell kiválasztania. A mi célunk az, hogy elősegítsük ezt.
– Mit mérlegel, mielőtt eldönti, hogy részt vesz-e a perben?
– A felperesek keresetlevele erős szakmai érveken nyugszik. Ha ehhez semmit sem tudnék hozzátenni, nem lenne elegáns a beavatkozásom, hiszen nem járulhatnék hozzá pozíciójuk erősítéséhez. Amennyiben viszont az érintettek meghallgatása és a további két helyszín vizsgálata után megfontolásra érdemes új információkhoz jutok, a beavatkozás mellett kell döntenem. Bárhogyan lesz is, álláspontomat csak a tárgyalást megelőző napokban tudom közölni a bírósággal.
– Teljes létszámban dolgozik már a hivatala?
– A négy főosztályvezető személye már ismert, ők szeptember 1-jén foglalják el tisztségüket, a további harminc munkatársat a százhúsz jelentkező közül ezután választjuk ki. Október 1-jétől lesz teljes a létszámunk.
– A nemrégiben elfogadott területrendezési törvény tág jogkört adott a honvédelemnek különféle katonai létesítmények elhelyezéséhez. Önnek mi erről a véleménye?
– Az Országgyűlés közvetlenül megválasztásom előtt fogadta el ezt a törvényt. Nem volt tehát módom rá, hogy ombudsmanként véleményem kifejtésével befolyásoljam az eseményeket. Hivatalba lépésem után rögtön több elektronikus levelet kaptam, emeljem fel a szavamat, lépjek, intézkedjek. Ezt nem tehettem meg. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak akkor szabad megszólalniuk, ha az ügyek hátterét is megismerték. Úgy tudom, a köztársasági elnök hivatala teljes mélységében megvizsgálta a jogszabályt, és az államfő ezután írta alá a törvényt.
– A másik nagy ügye a szerencsi szalmaégető erőmű felépítésével kapcsolatos. Van már kialakult álláspontja a panaszról?
– Alapos elemzést végeztünk már eddig is, bár a munkát nem fejeztük be. Tanulmányoztuk például az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának e tárgyban megtartott üléséiről készült hatvanoldalnyi jegyzőkönyvet. Internetes kutatást is végeztünk a fellelhető információkról. Emellett 16 hivataltól, hatóságtól iratokat kértünk be.
– Elejét tudják venni annak, hogy az égető az ön vizsgálatának befejezése előtt megépüljön?
– A vállalkozó az összes építési engedélyt megkapta ugyan, ám a beruházó úgy döntött, érdemi munkát nem végeznek addig, míg az ezzel foglalkozó tudományos bizottság és a világörökség titkársága véleményt nem mond az ügyben. Ehhez néhány hónap még szükséges lesz, addig az én hivatalom is kialakítja a véleményét. Meghallgatjuk a beruházót, az eltérő állásponton lévő civil szervezeteket.
– Milyen titok lappanghat ennek az ügynek a hátterében? Egyesek a beruházás kormánypárti politikai támogatottságát említik, mások azt nem értik, hogy miért kell nagy távolságból fuvarozni a szalmát a hegyvidéki területre. Akadnak, akik szerint azért kellene az erőműnek itt felépülnie, mert Szerencsnél végződik az a 120 kilovoltos vezeték, amelyre az erőmű rácsatlakozhatna.
– A különféle szempontokat még vizsgálnom kell. A helyszínt ebben az esetben is megnézzük. Az ombudsman ajánlása egyébként – mint ismeretes – senkit sem kötelez, ám ha meggyőzően érvelünk, az hatni szokott. A zöldombudsman a gazdasági társaságokat is megkeresheti javaslataival.
– A kisebb ügyek közül melyiket emelné ki?
– A kamaraerdei kiskertek ügye látszik jelenleg a legérdekesebbnek. Itt bérelt önkormányzati épületekben laknak azok a panaszosok, akiknek el kellene költözniük ahhoz, hogy a területen ezerkétszáz lakást befogadó lakópark épülhessen. A mostani házak többségét ugyanis ledózerolnák, a zöld terület megszűnne. A panaszt még vizsgálnom kell.
– Ön a hírek szerint hivatalba lépésekor felvette a kapcsolatot a környezet és a természet védelmén munkálkodó civil szervezetekkel. Mi a véleménye arról, hogy az igazságügyi tárca a közigazgatási eljárásról szóló törvény módosításával szeretné kizárni a hatósági eljárásokból a civilek egyesületeit?
– Kizárásról nincs szó, az új rendelkezések ellenben valóban több ponton korlátoznák az ügyfelek körét és a civil szervezetek részvételi jogosultságát. Álláspontom szerint a civileknek továbbra is meg kell adni az eddig garantált jogokat, vagyis azt, hogy ügyfélként vehessenek részt a környezet és a természet védelmét szolgáló eljárásokban. Az ilyen ügyek ugyanis érintik az általuk képviselt jogokat, jogos érdekeket. Az egyesületeket és egyéb érdekelt közösségeket hátrányosan érintené, ha a törvénybe beírnák, csak az tekinthető ügyfélnek, akinek a jogát vagy a jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Egyetértek a minisztériummal abban, el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek a gyors ügyintézés útjában állnak. A civilek fellépése azonban nem vezet az ügyek elhúzódásához, hanem elősegíti az összefüggések tisztázását. Ha részvételüket megnehezítenék, az évekig tartó konfliktusokhoz vezetne. Ez jelentené az igazi időveszteséget az összes érintett számára.
BYD
Megépítette a majomkirály autóját a BYD
