A tűzből születettek nyomában

Honfoglalás előtti történelmünk iránt az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés, azok a hangok, amelyek szerint ezek az idők már olyan régen voltak, hogy igazak sem voltak, mintha halkulnának, vagy csak már egyre kevésbé törődünk velük. A közszolgálati televíziók, de némelykor még a becsületesebb kereskedelmi csatornák is egyre bátrabban fordulnak a Kelet és a ködbe veszni látszó évszázadok és népek története felé. Egyre másra vetítik a nagyszerű és sokszor megdöbbentő információanyagot és szemléletmódot közvetítő, szimbólumokban gazdag dokumentumfilmeket, amelyek célja, hogy megismerjük történelmünket, túlélési stratégiáinkat, spirituális múltunkat, s választ találjunk a jövőnkre, a hogyan továbbra vonatkozó kérdéseinkre is.
A Duna TV csütörtökön és pénteken az amúgy igen erős mezőnyből is kimagasló tízrészes sorozat, a Lovas nomádok utódai Indiában két részével örvendeztette meg a délutáni tévénézőket. Szkíták, hunok, jüecsik a főszereplői az európai középkor kezdetén zajló történetfolyamnak, csakhogy a helyszín a mai India nyugati, északi és középső része. Gyönyörű tájakat látunk, pompás tárgyi anyagot, kutakat, kőépületeket, szobrokat, amelyek a hunok emlékezetét őrzik ma is az ázsiai országban, hiszen előttük csak faépületeket emeltek arrafelé. Ismerős motívumok, kőtulipánok, kőbe vésett fonatok bukkannak fel, s az Árpád-ábrázolásokhoz hasonló bajuszos, süveges harcias szoboralakok. A narrátor sorolja a neveket, eseményeket, nemigen veszi figyelembe, hogy a legtöbbünknek fogalma sem volt eddig mindarról, amit hall vagy lát, a nézőt ráadásul érzelmileg is mélyen érinti mindaz, amit Csáji László Koppány és stábja elé tár, s bizony idő kell, hogy ocsúdjon, s újra figyelni tudjon.
A pénteken sugárzott rész csúcspontja az Arbuda hegy mondája. Tudnivaló, hogy az indiai őslakosság hasonló véleménnyel volt a hunokról, mint Nyugat-Európa népe. A filmben az egyik indiai megszólaló elmondja, hogy ő a nagyszüleitől még néhány évtizede is azt hallotta, hogy ha egy nép elhagyja a vallását és az isteni törvényeket, akkor megjelennek a hunok, és lesújtanak rájuk. A történeti kutatások azonban azt igazolják, hogy az Indiába érkező hunok egy csoportja végül letelepedett, be is tudott épülni az indiai kasztrendszerbe ksatriaként, vagyis katonaként vagy világi vezetőként, ennek azonban kegyetlen feltételt szabtak a brámánák: az Arbuda hegyén a hunoknak ki kellett állniuk a tűzpróbát. Minden tizedik embernek be kellett ugrania egy hatalmas máglyába, vállalva az eleven tűzhalált. Az életben maradottak már a helyiekkel is házasodhattak. Az ő utódaik lettek India középső részén a radzsput fejedelmek, akik tűzből születetteknek nevezték magukat. Utolsó uralkodóikat csupán a múlt század hetvenes éveiben mondatták le rangjukról.
Sajnos a tévéújságokból nem derül ki, mikor láthatók a további részek – remélhetőleg, azokat már esti, vagyis elérhetőbb időpontban adják.
(Lovas nomádok utódai Indiában – Duna TV, augusztus 21–22., 16.05, 15.45.)