Aland feltételeket szab

Újabb problémás állomást jelenthet a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamatában a Finnországhoz tartozó Aland. A Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben található, több mint 6500 szigetből álló autonóm tartomány bejelentette, csak bizonyos feltételekkel hajlandó aláírni a dokumentumot.

Egy EP-képviselői mandátum is szerepel az ezer lakosú szigetcsoport feltételei között, s a tartomány részt kíván venni a finn miniszterek tanácsának munkájában, ahol képviselője a szubszidiaritás elvének érvényesülését ellenőrizné. A szigetcsoport ezenkívül – akár az előző uniós alkotmány esetében, amely végül a francia és holland népszavazáson megbukott – csak akkor hajlandó ratifikálni a dokumentumot, ha a nemzetközi közösség beleegyezik, hogy az autonóm tartományban is engedélyezzék a Svédország kivételével 1992 óta EU-szerte betiltott snus rágódohány forgalmazását. A nyugtató hatású snus fogyasztása (amelyet a felső ajkak alá szokás helyezni, majd 30 percig – rágás és lenyelés nélkül – kell a szájban tartani) a svédeknél számít igazán nemzeti szokásnak, a két ország közti közös hagyományok révén azonban illegális jellege ellenére a tubák Alandon és Finnországban is elterjedt.
Astrid Thors, a szigetcsoportért felelős finn miniszter a hét elején ellátogatott a térségbe, útja során azonban nem tett konkrét ígéreteket a tartomány követeléseivel kapcsolatban. A politikus mindössze annyit mondott, Alandnak lesz majd módja az unión belül hallatni a hangját. A politikus egy sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az Aland-dokumentum segítségével rövidesen sikerül mindkét fél számára elfogadható megoldást találni a felmerülő problémákra. Mint kifejtette, bízik abban, hogy a megegyezés történelmi jelentőségű lesz, amely garantálja, hogy „a finn kormány figyelembe veszi Aland véleményét”.
A szerződés ratifikációja Aland beleegyezése nélkül is lehetséges – mondta Thors, azonban hozzátette, hogy ez „politikailag tisztázatlan helyzetet teremtene.” Az ügyben a helyi 30 fős parlament (lagting) előreláthatólag ősszel hozza meg végső döntését.
Nem ez az első alkalom, hogy a hivatalosan svéd anyanyelvű szigetcsoport, amelyet a nemzetiségi autonómia mintapéldájaként tartanak számon az Európai Unióban, bebizonyította, nem hajlandó véka alá rejteni szuverén érdekeit. Aland saját parlamentjének döntésén múlt, hogy a tartomány 1995-ben az anyaországgal együtt csatlakozott az unióhoz. A térség és az EU közti kapcsolatot pedig egy külön, a Finnországgal csatlakozási szerződésébe foglalt protokoll szabályozza. Ez tartalmazza többek között, hogy a közvetett adók tekintetében a térséget különálló harmadik országként kell kezelni, továbbá speciális előírások vonatkoznak a szigetcsoporton belüli tulajdonszerzésre és a vállalkozásalapításra is.