(Brüsszel)
A nyilatkozat elvárja Oroszországtól, hogy felelősen viselkedjék, és tartsa be vállalásai összességét. Az Európai Unió „figyelmesen és mélységében vizsgálja majd meg az EU–orosz kapcsolatok helyzetét és különféle dimenzióit”, olvasható a szövegben, amely hangsúlyozza, hogy a 27 tagország meg van győződve arról, magának Oroszországnak sem érdeke saját maga elszigetelése Európától. A nyilatkozat semmiféle szankciót nem tartalmaz Moszkvával szemben.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök az ülés után bejelentette, hogy az EU–orosz partnerségi tárgyalások következő fordulóit elhalasztják, azokra csak a grúziai csapatkivonás után kerülhet sor. A csúcstalálkozó előtt már egyértelművé vált, hogy két tábor harcol egymással a nyilatkozat tartalmáért és nyelvezetéért.
*
A keményvonalasak közé Nagy-Britannián és Svédországon kívül több volt szocialista ország tartozik, míg a szankciókat elutasítók táborának a „régi Európa” országai a tagjai – elsősorban Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok. Németországban a koalíciós kormány nem egységes. Míg Angela Merkel kancellár a kemény vonal híve, szociáldemokrata külügyminisztere nem kíván ujjat húzni az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerével, Oroszországgal.
A nyilatkozatban olvasható „vizsgálatra”, illetve kiértékelésre a november 14-én Nizzában sorra kerülő uniós–orosz csúcs szempontjából kerül sor, nevezetesen az akkori helyzet fényében és annak függvényében, hogy Oroszország a hatpontos béketervben foglalt kötelezettségeinek eleget tesz-e. E terv értelmében Oroszországnak „késedelem nélkül” vissza kell vonnia csapatait. Brüszszel kész arra, áll a nyilatkozatban, hogy részt vegyen a térségben kialakult helyzet „nemzetközi felügyeleti mechanizmusában”. Az uniós részvétel megvalósulhat megfigyelői misszióval is, ezért az EU felkérte a tagországok külügyminisztereit, hogy szeptember 15-re tegyék meg a szükséges lépéseket. A nyilatkozat szövege ismét elítéli azt, hogy Oroszország elismerte Abházia és Dél-Oszétia grúziai szeparatista térségeit. Vlagyimir Csizsov brüsszeli orosz EU-nagykövet a csúcs előtt kijelentette: a világ olyan mértékben „globalizált”, és így egymásra utalt, hogy Oroszország nem szigetelhető el. Dmitrij Rogozin, Moszkva brüsszeli NATO-nagykövete pedig azt a véleményét hangoztatta, hogy az országa elleni szankció meghozatala azt jelenti, mintha az EU „saját meggyőződését a szemétkosárba dobná”. „Oroszország külkereskedelme 55 százalékát bonyolítja az uniós országokkal, azaz az EU stratégiai partnerünk. Akkor hogyan lehet ilyen esetben szankciót bevezetni?” – kérdezte.
Szájer József, az Európai Parlament magyar néppárti delegációjának vezetője elmondta, az EU-nak keményen és határozottan ki kell állnia a polgári szabadságjogok, a demokrácia és a nemzeti szuverenitás alapelvei mellett.
Schöpflin György néppárti EP-képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén kijelentette: a magyar belpolitikába avatkozott be a budapesti orosz nagykövet azzal, hogy a grúziai válság kellős közepén messzemenően nem diplomatikus kijelentést tett az ellenzék elnökére, Orbán Viktorra.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Gálvölgyi János körmönfont támadása Orbán ellen
