Tartanak a tárcaközi egyeztetések az uzsorakölcsönök visszaszorítását célzó jogszabályi háttér megalkotására. Erről a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtótitkárságán tájékoztatták lapunkat annak kapcsán, hogy a tárca államtitkára, Korózs Lajos nemrégiben kétszázezerre becsülte az érintett családok számát az országban. Az államtitkár már akkor utalt a törvényi szabályozás hiányosságára, mondván, a jelenlegi jogszabály csak tiltott pénzügyi tevékenységként definiálja a problémát. A minisztérium azután karolta fel az ügyet, hogy a sajtó egymás után számolt be az uzsorabotrányokról.
Pár hónappal ezelőtt a leginkább sújtott térségnek számító Borsodban kommandós akciókban tartóztattak le több feltételezett uzsorást, ám azóta újabb gyanús ügyek kerültek elő. Monokon több károsult lapunknak számolt be az egyre kilátástalanabb helyzetéről. Baranyában július végén két, már régóta az iparban dolgozó uzsorást helyeztek előzetes letartóztatásba.
A minisztérium tehát még csak az egyeztetési fázisig jutott el, az érintett településvezetők ugyanakkor konkrét javaslatokkal, akciókkal igyekeznek a lakosok védelmére kelni. Drávapiski polgármestere, Mali Zoltán több fronton is felvette a harcot az uzsorásokkal. A településvezető több mint egy hónapja tett feljelentést a rendőrségen a Dél-Baranyában elharapódzott uzsoraügyletek miatt. A rendőrség azóta két személyt őrizetbe vett, s előzetes letartóztatásukat is meghosszabbította. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, Zsobrák Péter elmondta, eddig ötven tanút hallgattak meg, s folyamatosan zajlik az újabb érintettek felkutatása. Az ormánsági település első embere nem csupán a hatóság fellépésében bízik, hiszen a napokban plakátkampányt indított, amelyben arra szólítják fel a helyieket, hogy ne fizessenek az uzsorásoknak. A környező településekre kikerülő plakátokon felhívják a figyelmet arra is, hogy egy siklósi ügyvéd ingyenes jogi segítséget ad a bajbajutottaknak.
Mali Zoltán megkeresésünkre elmondta, az alig néhány napja történt bejelentés óta húszan már felkeresték az ügyvédet, s az ő idejét is szinte teljes mértékben az uzsorások elleni küzdelem köti le: naponta tizenöt-húsz telefonhívást kap, annak ellenére, hogy még mindig nagyon sokan rettegnek az adósok közül. – Korábban nyolcvanra tettem az áldozatokat, de már látom, hogy akkor jelentősen alábecsültem a kisemmizettek számát, ennél nagyságrendileg többen lehetnek – közölte. Majd hozzátette: nem csupán Baranya megyéből, de Bács-Kiskunból és Somogyból is megkeresték, s nemcsak a szegénysorban élők, hanem azok a gazdagabb vállalkozók is, akiktől milliós kölcsönök visszafizetése után vették el a vagyonukat. A Mali által csak egész pályás letámadásnak nevezett, a pécsi Moha Alapítvány segítségével indított akció keretén belül létrehoztak egy internetes oldalt is www.uzsora.blogter.hu címen. A portálon a netezők a nem személyes adatnak minősülő információkat oszthatják meg egymással, ezeket pedig a rendőrségnek is továbbítják. Mindezek mellett a dél-baranyai településeken a helyiek polgárőrök részvételével riadóláncot létesítettek, a rendőrök pedig rendszeresen járőröznek a falvakban. Az ormánsági település vezetője kijelentette, felkészült arra, hogy ha komolyabb atrocitások érik, akkor megvédje magát és családját is.
Harcot hirdetett az uzsorások ellen Szepessy Zsolt, Monok polgármestere is, aki az ügyben feljelentést is tett. Úgy tudja, többeket letartóztattak, és azóta viszonylagos nyugalom van a környéken. – Törvényjavaslat kidolgozásán dolgozom, amivel az uzsorakölcsönöket vissza lehet szorítani – tette hozzá.
Ivády Gábor, a Heves megyei Ivád település polgármestere úgy véli, az uzsorakölcsönök ügye és a segélyezés problémája jegyben járnak. Véleménye szerint az uzsorások sokszor a legszegényebb, segélyen élő embereket használják fel alantas céljaikra, éppen ezért a rendszeren kell változtatni.
– Elkészült egy törvénymódosítási javaslat, amelyet az összes magyarországi polgármester, országgyűlési képviselő és kormánytag megkapott. Széles körű társadalmi vita folyik most erről, több száz önkormányzat válaszolt már a kezdeményezésre, és számos érdemi javaslat érkezett a módosítással kapcsolatban – fogalmazott Ivády Gábor, hozzátéve, az ötleteket beépítik a végleges törvénymódosítási javaslatba. A végső tervezetet pedig majd annak az országgyűlési képviselőnek vagy frakciónak adják át, aki (amely) hajlandó az ügyet felvállalni. Ivády a működő gyakorlattal kapcsolatban kritikaként megjegyezte, ma közhasznú munkásokat a munkaügyi központon keresztül lehet felvenni, míg az önkormányzat saját hatáskörben közcélú munkásokat alkalmazhat. – A gond azonban az, hogy mind a két lehetőséget csak addig lehet igénybe venni, amíg a keret ki nem merül, az ugyanis felül zárt. A mi javaslatunk lényege éppen az, hogy a rendszert tegyük nyitottá, vagyis havonta annyi pénz álljon rendelkezésre, amennyi munka, illetve munkára fogható ember van – mutatott rá a polgármester. Megjegyezte továbbá, a finanszírozás úgy változna, hogy az önerő a közmunkánál 30 százalékról ötre csökkenne, mégpedig úgy, hogy a járulékokra százszázalékos lenne a támogatás. Cserébe a rendszeres szociális segélynél az önkormányzatok 10 helyett 15 százalék önerőt vállalnának. Ivády hangsúlyozta, az MDF és az SZDSZ támogatja a vitaanyagot, ha a Fidesz és a KDNP is az ügy mellé áll, akkor a javaslat keresztülmehet a parlamenten. A hatékony támogatás érdekében Ivád első embere már megkereste az önkormányzati szövetségeket, és tervezi, hogy az egyházakkal is felveszi a kapcsolatot.
Eközben a Nézőpont Intézet (NI) legújabb, a Heti Válasz felkérésére készített kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 91 százaléka tartja létező jelenségnek a „cigánybűnözést”. A felmérésre reagálva Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke a távirati irodának kifejtette: „uszító és manipulatív már a kérdés felvetése is”, mert a jogrendszer és a kriminalisztika nem ismeri a cigánybűnözés fogalmát. Kolompár hozzátette: a rossz gazdasági helyzet és a politikai csatározás miatt „az emberek ösztönösen a leggyengébbeket okolják a problémákért”.
– Létezik a fogalom, ahogy létezik például ukrán maffia is – mondta lapunknak Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus szerint vannak olyan bűnelkövetési fajták, amelyek a cigányságra jellemzőek, mint ahogy az sem általános, hogy romákhoz lehetne kötni több száz millió forintos sikkasztásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, a fogalom nem alkalmas arra, hogy elsimítsa a cigányok és nem cigányok közti ellentétet, s a kifejezés alkalmazása nem jó irányba viszi el a vidék közbiztonsági gondjainak megoldását. – Az alapvető jogok közé tartozik ugyanis az élet és a vagyon biztonsága, inkább e problémakör megoldására kellene fókuszálni – fűzte hozzá.
Elgondolkodtató viszont, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és pártja szélsőjobboldali kirekesztéssel tartja egyenlőnek a fogalom használatát, miközben a közvélemény-kutatásban az MSZP és a Fidesz szavazói politikai hovatartozástól függetlenül ugyanolyan arányban gondolják azt, hogy a fogalom valós problémát takar. – A romáknak a többségi társadalomba való zökkenőmentes beillesztése (amely nem ment végbe a rendszerváltás óta) közös felelősség – derült ki a felmérésből. Az NI szerint a kormány felelőssége, hogy a témát ne a szélsőjobboldalhoz kösse, ezzel mintegy kizárva a megoldandó feladatok sorából.
A kutatásból kiderül az is: a megkérdezettek kevesebb mint harmada gondolja úgy, hogy a rendőröket jól megfizetik; 54 százaléka úgy véli, a rendőrség alkalmas lenne a feladata ellátására, és csak 33 százalék tartja alkalmatlannak feladata végzésére a testületet. A választók úgy érzik, hogy a közbiztonság kérdésére nem reagál kellő eréllyel a nagypolitika.
Olaszország
Kiskorú dzsihadisták után kutatnak az olasz hatóságok
