K&H-ítélet: látszatbüntetés a vagyonelkobzás?

Összesen 1,7 milliárd forint értékben rendelt el vagyonelkobzást a Fővárosi Bíróság a Kulcsár Attila és 23 társa ellen folyó büntetőeljárás nem jogerős ítéletében. Bárándy György ügyvéd érdeklődésünkre elmondta, ha a terhelteknél nincsen lefoglalható vagyon, akkor nem tud mit tenni az igazságszolgáltatás behajthatatlan állami követelésével.

Hangzatos része volt a Kulcsár Attila és társai elleni nem jogerős ítéletnek, amikor Varga Zoltán vagyonelkobzásokat is elrendelt, összesen 1,7 milliárd forint értékben. Schönthal Henrik üzletembernél 626 millió, Váradi János volt MSZP-s önkormányzati képviselőnél 320 millió, Kulcsár Attilánál 230 millió, Kerék Csabánál 177 millió, Bitvai Miklósnál, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. volt vezérigazgatójánál 150 millió, El Abed Hasszán szír pénzváltónál 59 millió, Garamszegi Gábor volt MSZP-s önkormányzati képviselőnél, a Betonút Rt. volt gazdasági igazgatójánál 58 millió, Forró Tamás exújságírónál 30 millió forintnyi vagyonelkobzást rendeltek el.
A büntetőeljárás során egyébként a hatóságok már zár alá vettek különböző vagyonelemeket, úgy tudjuk azonban, hogy vannak olyanok, akiknél megközelítőleg sem sikerült akkora vagyont zárolni, mint amit az ítéletben követel tőlük a bíróság. Még 2005 májusában a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú, nem jogerős határozatában 38 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta több mint egymilliárd forint értékben. Július 12-én viszont 31 esetben megszüntették az intézkedést.
Bárándy György ügyvéd érdeklődésünkre elmondta: az, hogy kinél mekkora vagyont tudnak elkobozni, attól függ, hogy kinek mije van, az elítélt mennyit tudott eldugni a jogtalanul eltulajdonított javakból. – Ha a bíróság mellett működő bírósági végrehajtó szervezet nem tudja behajtani fedezet híján a szükséges vagyont, akkor az állam nem tud mit tenni behajthatatlan követelésével – közölte az ügyvéd. Hozzátette: pénzbüntetésnél az ítéletekben a bíró előírja, hogy menynyi időn belül kell azt kifizetni, ha ez nem történik meg, akkor szabadságvesztésre kell átváltani a pénzbüntetést. – Vagyonelkobzásnál azonban ez a rendszer nem működik, ezt a büntetési formát csak akkor lehet elrendelni, ha a vádlott vagyonnal rendelkezik – nyilatkozta Bárándy György. Tekintettel arra, hogy a brókerbotrány több mint öt évvel ezelőtt robbant ki, feltételezhető, hogy a hatóság látóterébe került emberek már gondoskodtak arról, hogy jelentősebb vagyont ne tudjanak tőlük elvenni.