Tavaly volt a nyolcadik centenáriuma, hogy 1207-ben megszületett Árpád-házi Erzsébet. Sárospatakon jött világra, a középsőként II. András király és a meráni Gertrúd öt gyermeke közül. Huszonnégy évet élt, áldozatos jóságáért a halála utáni negyedik évben – 1235 pünkösdjén – az egyház szentjeinek sorába emelte. Szent Erzsébet kultusza már életében fellobbant. Hazájától távol élve azt kívánta, olyan magas tornyú templomot építsenek, amelynek harangszavát Magyarországon is meghallják. A német lovagok igyekeztek teljesíteni óhaját: az Erzsébet tiszteletére emelt marburgi székesegyház valóban a román kori monumentális építészet kimagasló emléke. Idehaza IV. Béla uralkodásának kezdete egybeesett testvérhúga szentté avatásával. A király országos gondjai közt is támogatta Erzsébet kultuszának terjesztését, amelyben főleg a kolduló szerzetesrendek jeleskedtek. Elsőként a győri ferencesek szentelték a királyleánynak templomukat (1235), majd a nagyszombati apácáknak alapított klastromot Béla király 1240-ben. A tatárjárás elmúltával, 1244-ben Nagyszombat közelében, Kápolnán (Kaplná) épített hatalmas téglatemplomot Árpád-házi Erzsébet tiszteletére az ispotályos lovagrend IV. Béla engedélyével (Magyar Nemzet, 2002. november 16.) A történelmi Magyarország legnagyobb, legpompásabb gótikus temploma, a kassai dóm szintén Szent Erzsébet emlékét őrzi, alapkövét a királylány unokaöccse, V. István király helyezte el 1272 tavaszán. Kassa városának középkori pecsétjét Erzsébet képe díszíti.
Fölöttébb érdekes, hogy e kedves szentünk szülővárosában nincs a nevét viselő templom! Az Árpád-kori eredetű plébániai egyház középkori védelmezője Keresztelő Szent János volt, újabb keletű patrocíniuma a szeplőtelen fogantatás. Patak királyi erdőbirtok volt, udvarháza a XI. század közepétől a királynék kedvelt tartózkodási helye. Az 1100-as évek végén Itáliából érkezett vendégek addigi kiváltságait Imre király 1201-ben kelt oklevele tovább erősítette. A XIII. század első felében a franciskánus és a domonkos szerzetesek is letelepedtek Patakon, és IV. Béla maga is gyakran tartózkodott a tatárjárás után emelt várban. 1250-ben innen írta Ince pápához híres levelét, amelyben közölte, hogy az ország egészét várakkal fogja megerősíteni. Az Erzsébet királyleány szülőházával szemközt álló, hatalmas, háromhajós, boltozatos csarnoktemplom előzménye a XIV. században épült, már csúcsíves stílusban. A helyén még korábban létezett, XII–XIII. századi parochiális egyház – amely megmenekült az 1241. évi pusztítástól – nyomtalanul eltűnt a gótikus építkezéskor, az új plébániatemplomot pedig még tovább bővítették, alakították a XV. század végén. Nyugati tornyát az 1737. évi tűzvész után lebontották, helyébe ötven évvel később emeltek újabb harangtornyot. Neogótikus sisakját az 1800-as évek végén kapta. Az épület északi fala egybeépült a középkori pataki vár falával, sőt az északi hajófal belső oldalán látható barokk kapufülke arról tanúskodik, hogy a XVII. században a templomon keresztül is vezetett bejárat a Bodrog fölötti magaslaton elterülő várba.
Fiatal művészettörténész, Molnár Vera (1940–1979) végzett ásatást 1965-ben a templomtól délre fekvő térségen. Feltárta az Árpád-kori plébánia körüli temető védőfalának szakaszát, s hét méter belső átmérőjű körtemplom alapjaira bukkant. A kerítőfalhoz csatlakozó rotunda patkóíves apszisát kelet felé tájolták, benne oltár kőasztala került napvilágra. Padlózatát fehér márvány terrazzo burkolta, bejárata a délnyugati oldalán nyílott. Védőszentje ismeretlen, a környezetében lévő román kori építményeket mind eltüntette az 1737. utáni újjáépítés. Molnár Vera a kerek kápolna építését, hazai és közép-európai párhuzamai alapján, a XIII. századra (vagy még korábbra) datálta. A királyi kápolnák intézményével foglalkozó Jankovich Miklós történész (1772–1846) az épületet – Patak egyházának különleges középkori jogállása alapján – a püspökség jogköréből kiemelt, közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelt királyi kápolnának nevezte. A kápolnától alig húsz-harminc lépésnyire található az a ház, amelyben Erzsébet született. A rotunda kapuja éppen arra tekint. Aligha tévedünk nagyot, amikor ezt a capella regiát tartjuk a királykisasszony (és testvérei) keresztelőkápolnájának. A baptisterium omladozó, szétfagyott falait a tavalyi évfordulóra sem hozták rendbe. Szent Erzsébet túlvilági lényét a mellette álló gyönyörű bronzszobor – Varga Imre alkotása – idézi kellő méltósággal, e világi kedvességgel.
origo.hu
Vajna Tímea újra anya lesz, egy kislányt hord a szíve alatt
