Európa harcol a metángáz ellen

Az Európai Bizottság vitaanyagot adott ki Zöldirat néven arról, hogy miként kezeljék a biohulladékot az Európai Unióban. A biológiailag lebomló kerti, konyhai és élelmiszer-hulladék ugyanis a városi szemét egyharmadát teszi ki, és jelentős hatása van a környezetre. A lerakóhelyeken például metánt bocsát ki, amely a szén-dioxidnál több mint hússzor erősebb üvegházhatású gáz, így jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz.

2008. 12. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hulladékkezelést az Európai Unióban (EU) ugyan már sok előírás szabályozza, a biohulladék területén viszont további haladást lehet elérni, és ennek eredményeként megújuló energia és újrahasznosított anyagok állíthatók elő – állítja az Európai Bizottság vitairata. A bizottság úgynevezett Zöldirata a biohulladék-kezelés lehetőségeit tárja fel, és azt mérlegeli, hogy szükség van-e ehhez újabb törvények megalkotására.
A Zöldirat bemutatásakor Sztavrosz Dimasz környezetvédelemért felelős európai biztos kijelentette: az EU-nak forráshatékony, újrahasznosító társadalommá kell válnia, és a biohulladék erre nagy lehetőségeket kínál. A biohulladékból biogázok és hőenergia formájában kinyert energia segít az éghajlati változás elleni küzdelemben. A minőségi komposzt pedig jelentősen hozzájárulhat az egészséges talaj és a biodiverzitás eléréséhez – fejtette ki Dimasz.
Az EU vitairata áttekinti a biohulladék-kezelés jelenlegi uniós gyakorlatát, valamint e módszerek előnyeit és hátrányait taglalja, miközben figyelembe veszi a környezeti, gazdasági és társadalmi kérdéseket. Vizsgálja ezenkívül a most alkalmazott szabályozások hatását is. E területen számos törvény rendelkezik ugyanis a kezelésről, kezdve az újrahasznosításra ösztönzéstől az égetésen át a komposztálásig. A dokumentum megállapítja, hogy az EU-ban végbemenő gazdasági fejlődés egyre több hulladék létrejöttéhez vezetett, és ez egyrészt anyag- és energiaveszteséget, másrészt környezeti károsodást okozott. Mint írják, a biohulladék esetében a legfőbb veszélyt a lerakóhelyeken keletkező metán jelenti. Az erre vonatkozó uniós irányelv szigorú, de a kibővített Európai Közösségben a városi szemét elhelyezésének még mindig az a legáltalánosabb módja, hogy a biohulladékot is elviszik a kommunális lerakókba. A vitairat ezért javasolja a biohulladék elválasztását a városi szeméttől, ami után a biohulladék komposztálását, anaerob emésztését (felbomlasztását a levegő kizárásával) vagy égetését lehet elvégezni, a helyi körülményektől függően.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.