Nekem teljesen mindegy, hogy az ATV Heti napló című műsorának szavazási komédiáján mekkora arányban győzedelmeskedik Magyar Péter, aki ott nemrég csaknem száz százalékban bizonyult hitelesebbnek Orbán Viktornál. Ezzel az erővel a Fradi szurkolóit is meg lehetne kérdezni, hogy szerintük a zöld-fehérek rúgják-e hitelesebben a bőrt vagy az MTK játékosai.
A hitelesség kérdéséről eszembe jut egy világnézetileg instabilnak tűnő ismerősömmel folytatott párbeszédem. Az illető templomba járó buzgó keresztény, aki egy alkalommal bizalmasan elárulta nekem, hogy a legutóbbi országgyűlési választáson az egyik ellenzéki pártra és annak képviselőjelöltjére szavazott. Megkérdeztem tőle, hogy hívő emberként mi indokolta ezt a lépését, mivel a szóban forgó párt számos gyakorlati jelét adta annak, hogy – a Fidesz–KDNP-től eltérően − nem szimpatizál a keresztény-nemzeti törekvésekkel, a történelmi egyházakkal. A válasz az volt, hogy a Fidesz–KDNP úgy viselkedik, mintha e téren sokat tenne, de valójában nem hiteles. Ezután kértem, mondjon érveket, hogy a neki szimpatikus párt mitől hiteles. Érvek helyett azt felelte, hogy neki ez a meggyőződése, és ennyi.
Igen, vannak, akiknek nem számítanak a bizonyítható tények, és a véleményük kialakításához nincs szükségük észérvekre. És vannak, akiknek ismét át kell élniük a csalódásokat, a becsapásukat ahhoz, hogy tanuljanak a saját kárukból.
Állítólag sok fiatal lelkesedik a Tisza Párt izgága és hataloméhes elnökéért. Az idősebbek tudják: a fiatalok körében a fennálló rend, a hagyományok elleni lázadozás természetes jelenség, társadalmi rendszertől függetlenül sokfelé megfigyelhető. A fiataloknak nincsenek átélt élményeik, tapasztalataik a korábbi időkből.
Ők legfeljebb a szüleiktől nyerhetnek hiteles információkat, de tudjuk, a családi nevelést és útmutatást gyakran rossz irányba terelik azok a hatások, amelyek a világháló felől érik őket.
A Tisza Párt elnöke a brüsszeli támogatók árnyékában erősnek képzeli magát, és valóban nem veszélytelen, azonban láttunk már hasonló jelenséget. Dobrev Klára például négy évvel ezelőtt érezte magát nagyon erősnek, amikor arról beszélt, hogy kész legyőzni Orbán Viktort és velejéig romlott rendszerét. Olyanokat mondott, hogy „visszavesszük hazánkat, amit a Fidesz elvett tőlünk”, mert egy új, európai korszaknak kell köszöntenie Magyarországra. Nos,
tudjuk, mit vett el a Fidesz Dobrevéktől. Azt a kapcsolati lehetőséget, amely kormányzati pozícióból – a magyar társadalom nyakán élősködő kommunisták szokása szerint − hatékonyan csatornázhatja a közpénzeket a saját zsebébe. A Tisza Párt sem vágyik másra, elég, ha ügyeskedő elnökük gyanús pénzügyeire gondolunk.
Dobrev nem szokta pozitív értelemben emlegetni a nemzetet és a kereszténységet, inkább Európára helyezi a hangsúlyt. Négy évvel ezelőtt kijelentette, hogy szeretné visszavinni az országot a történelem főutcájára. „Ezt a főutcát úgy hívják, hogy Európa” – mondta akkor, és azóta pontosan látjuk, hogy a brüsszeli elit mivé tette az Európai Uniót.
Dobrev Klára még mindig az Európai Egyesült Államok nevű képződményről álmodozik, s ebben egymásra találhatnak Magyar Péterrel, mert számukra nem a magyar (és az uniós) polgárok érdekvédelme fontos, hanem a saját hatalmuk és gazdagodásuk. Egyre szembetűnőbb, hogy egyikük sem beszél az oroszellenes gazdasági szankciók, az elhibázott migrációs és zöldpolitika, az euró-százmilliárdokat felemésztő ukrajnai háború hatalmas kártételeiről. Ehelyett az általuk vezetett ország fényes jövőjének hamis ígéretével szédítik a magyar embereket.
Szerencsére sokan tudjuk: a mai balliberális ellenzék annak a kommunista irányzatnak az örököse, amely folyton szebb jövőt ígér, de mindig romba dönti Magyarországot. Ez a kompánia előszeretettel cseréli fel a nemzetet a nemzetközivel, a hazafiságot a hazaárulással.
Rákay Philip ismert médiaszereplő annak idején nem véletlenül nevezte őket hazaáruló tagozatnak.
