Kijevben újraélesztették a narancsos koalíciót, újfent bebizonyítva, hogy az ukrán politika nem csupán teljesen kiszámíthatatlan és prognosztizálhatatlan, hanem hogy valójában nem ismer lehetetlent. Előző nap ugyanis még teljesen reálisnak tűnt a kormányfőt adó Julija Timosenko Tömb (BJUT) és a Régiók Pártja (PR) koalíciójának a megalakulása, amit a nap folyamán maguk az érintettek is többször megerősítettek, nem hallgatva el azt sem, hogy az intenzív tárgyalások ellenére néhány lényeges kérdésben még nem sikerült megegyezniük. Igaz, a helyzetelemzők értelmezésében ez úgy fogalmazódott meg, hogy a felek valójában még semmiben nem állapodtak meg. Ennek ellenére aligha merült fel közülük bárkiben is, hogy egyetlen, Viktor Juscsenko által átvirrasztott éjszaka is elegendő ahhoz, hogy a korábbi koalíciós partnerek, akik nemrég még botrányosan rúgták fel az egyébként kezdettől fogva recsegő-ropogó szövetségüket, ismét egymás szorító ölelésében találják magukat.
Mert valójában ez történt. Kedden reggel az elnöki párt frakciója bejelentette: szívesen visszatérne a koalícióba, amire válaszként Julija Timosenko újfent kosarat adott állhatatos kérőjének, Viktor Janukovicsnak, hogy harmadszor is Viktor Juscsenko oldalán találja meg politikai boldogságát, amelynek kereséséhez ezúttal, talán villámhárítóként, a házelnök bársonyszékébe beültetett Volodimir Litvin is csatlakozott. A felújított friggyel pedig, legalábbis látszólag, mindenki jól járt. Timosenko azért, mert végül is sikerült elkerülnie az újabb előre hozott választást és megtarthatta kormányfői tisztét, míg Juscsenko kibekkelte a „moszkvai koalíció” megalakulását, és elhárította az alkotmánymódosítás, illetve hatalmi jogköreitől való megfosztása veszélyét.
Megmaradt viszont a két politikus közötti bizalmatlanság, amit semmiféle megállapodással nem lehet kiiktatni. A politológusok szerint meglehet, Timosenko ezúttal is fogadkozott, ha kormányfő maradhat, nem indul a következő elnökválasztáson, csakhogy ezt Juscsenko aligha hitte el neki. Kezdődik tehát minden elölről. Egyébként erre utal az is, hogy a Mi Ukrajnánk–Népi Önvédelem (NU– NSZ) frakció tagjai szerdán már a koalíció megalakulásának tényét is megkérdőjelezték, arra hivatkozva, hogy az erről szóló szándéknyilatkozatot nem a frakció vezetője, hanem – szerintük jogtalanul – a helyettese írta alá.
Miért jelent meg Bige László százmilliója után az egyik fia is Magyar Péteréknél?
