Jelentős mértékben szennyezik még ma is Arad talajvizét az egykori vegyipari kombinát termelése során visszamaradt vegyi anyagok, a helyi hatóságok azonban azzal nyugtatgatják a lakosságot, hogy az ivóvíz minősége nem forog veszélyben. A 183 ezer lakosú, tizenkét százalékban magyarok lakta megyeszékhelyen a tavalyi év végén vált ismét közbeszéddé ez a téma. Ekkor hozta nyilvánosságra ugyanis a megyei környezetvédelmi ügynökség a város három helyszínén időszakonként végzett méréseiről szóló jelentését, amely lehangoló képet mutatott a talajban lévő víz minőségéről. A szakhatóság munkatársai által még 2008 nyarán végzett ellenőrzések eredményei kimutatták, hogy a város talajvizében a vegyi értékek több helyen még mindig a megengedett arányok többszörösét teszik ki. Arad első számú potenciális szennyezőforrásának jelen pillanatban is a várostól néhány kilométerre fekvő Öthalmon található vegyipari kombinát számít, amely 1990-ben abbahagyta ugyan a termelést, működése során azonban akkora mennyiségű ammóniumszármazékokat juttatott a talajvízbe, hogy az ammónium- és nitrogénionok értéke ma is 960 milligrammra rúg literenként – miközben a romániai megengedett érték mindössze 0,5 milligramm/liter. Az egykori szocialista nagyüzemen kívül ugyancsak veszélyes anyagokkal szennyezik a talajt a város belterületén található volt szemétlerakatok, valamint a ma is működő, barnaszénnel táplált hőerőmű, amelynek salaktárolójából folyamatosan nátrium, valamint kloridok és szulfátok szivárognak a talajvízbe. (A szulfátionok például a literenkénti 250 milligrammos határérték többszörösét, 1120 milligramm/litert érik el). Ezek a az anyagok a talajvízen keresztül olyan mértékben elszennyezik a Maros vizét, hogy annak hatásai Magyarországon is kimutathatók.
A magyar kifogásoknak köszönhetően Nagylak és a romániai Ópécska önkormányzata között nemrég megállapodás is született egy közös víztisztító állomás megépítéséről. Ez a létesítmény azonban csak két év múlva kezdheti el a munkát, addig gyakorlatilag szabadon érkeznek a mérgek hazánkba a Maros folyón.
Székely Attila, az Arad megyei környezetvédelmi felügyelőség vezetője szerint a kommunizmus éveiben műtrágyát előállító üzem okozta szennyezés korábban akut problémát jelentett a város és környezete számára is. Az ipari monstrum területén ugyanis a szabadban, hatalmas kupacokban tárolták az ammónium-nitrátot tartalmazó vegyi anyagokat, amelyeket az eső folyamatosan belemosott a talajba, ahol felhígultak.
A kilencvenes években több millió köbméter, a kombináttól származó vegyi oldatot tartalmazó vizet pumpáltak ki a környező földekből, de a műveletet aztán 2002-ben abbahagyták. – A környezetvédelmi ügynökség és a vízügyi igazgatóság által végzett próbafúrások nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy noha a talajvíz szennyezettsége ma is magas, mindez nem veszélyezteti a város ivóvízellátását, az Arad vízellátására szolgáló föld alatti tavat ugyanis agyagréteg választja el a talajvíztől – közölte Székely Attila. Hasonlóképpen vélekedik az egykor a kombinát alkalmazásában álló Klein László aradi vegyészmérnök is, aki szerint a földben bizonyára fellelhetők ugyan a kálciumkarbonát-raktárakból származó vegyi anyagok, ezek egy részétől azonban a szivattyúzás során megszabadult a talajvíz. – Működése idején a vegyi üzem jelentősen szennyezte a Marost és a környék levegőjét is, jelenlegi ismereteim szerint viszont az ivóvízellátás terén nem jelent fokozott veszélyforrást a lakosságra – állította kérdésünkre a nyugalmazott szakember.
Korodi Attila, Románia nemrég leköszönt környezetvédelmi minisztere szerint a hatóságoknak bonyolult feladatot jelent a több száz ipari létesítmény rehabilitálása. A legnagyobb gondot a bezárt létesítmények jelentik, ezekkel ugyanis a gazdasági tárca egyszerűen nem foglalkozik.
origo.hu
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk
