Gazdasági kiszolgáltatottságunk miatt hátrányosan érintheti hazánkat a világszerte újjáéledő protekcionizmus, amely a saját piacokat védő gazdaságpolitika előretörését jelenti, és amely az Európai Unió egyes tagállamait is megosztja. A válság kezelését ugyanis egyre több politikai vezető a hazai iparágak támogatásában, az importtermékek visszaszorításában, valamint a hazai munkavállalók előnyhöz juttatásában látja, amely rövid távon mindenképpen az erősebb gazdaságoknak kedvez.
– A gazdasági válság leküzdéséről szóló február végi rendkívüli uniós csúcsnak az a célja, hogy a résztvevők elutasítsák a protekcionizmust – szögezte le tegnap az unió soros elnöki posztját betöltő Csehország pénzügyminisztere. Miroslav Kalousek burkoltan Nicolas Sarkozy francia elnököt bírálta, ő korábban ugyanis elutasította, hogy a Franciaországban eladandó autók csehországi gyártását a francia állam ösztönözze.
– A nemzeti kormányok részéről politikai kötelesség a hazai piac védelme, ennek a protekcionista gyakorlatnak azonban a mai Magyarország csak vesztese lehet – nyilatkozta lapunknak Soós Lőrinc közgazdász. A szakember figyelmeztetett: kiszolgáltatottságunk révén hazánk már nincs abban a helyzetben, hogy protekcionista intézkedéseket tegyen. Egy esetleges védővámharcban több a vesztenivalónk, mint amit nyerhetnénk. Másrészt a kivitelünknek óriási az importtartalma, vagyis a külföldiek zsarolási pozíciója itt is visszaüthet. Soós Lőrinc szerint a gazdaság anynyira legyengült állapotban van, hogy nem is lenne már miből támogatni az egyes iparágakat. A KSH volt elnökhelyettese úgy véli, még ennél is súlyosabb probléma, hogy ma hazánkban gyakorlatilag nincs is már olyan erős iparág, amely csak hazai tulajdonban lenne. A közgazdász elmondta: az, hogy Magyarországon három százalék körüli lesz az idén a gazdasági visszaesés, egyértelműen a külfölddel szembeni torz pozícióinknak köszönhető. Az ország ugyanis messzemenőkig függ a beszállítói megrendelésektől, a bérmunkásokat foglalkoztató cégektől, illetve külkereskedelmi partnereink magatartásától.
– A kelet-közép-európai gazdaságok növekedési modelljének egyik sarokköve a külfölditőke-beáramlás volt, a válság óta visszafogott működő tőke tehát egyértelműen negatív hatást fejt ki a térség országaiban – fogalmazott lapunknak Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője, aki hangsúlyozta: a külföldi bankok hitelkihelyezésének drasztikus visszafogása pillanatok alatt padlóra küldte például a balti államokat, és hazánkban is hozzájárul a recesszióhoz. – Ha beszélhetünk protekcionizmusról a bankok esetében, akkor az azt jelenheti, hogy a jelenlegi helyzetben inkább a hazai vállalkozóknak adnak hiteleket, ami most racionális döntésnek tűnik. Ugyanakkor az európai feltörekvő gazdaságokba kihelyezett tőke korábban sokkal nagyobb profitot hozott a pénzintézeteknek, mintha ugyanezeket a forrásokat Nyugat-Európában kötötték volna le – hangsúlyozta a szakember. Mindebből az következik, hogy mindaddig, amíg a pénzpiacok a normális kerékvágásban működtek, nem tűnt racionális megoldásnak a protekcionista magatartás, most viszont fordult a kocka; a kockázatkerülés és az óvatosság elve került előtérbe. Dunai hangsúlyozta: a jelenlegi válság idején érthető, hogy minden állam a saját piacát próbálja védeni, ám hosszú távon veszélyes folyamatok is elindulhatnak – Magyarországra is inkább negatívan hatna a protekcionizmus erősödése, hiszen a szabad kereskedelmen mindenki nyer, igaz a versenyképesebb fél többet.
Átment a mentőcsomag. Az amerikai törvényhozás felsőháza kedden elfogadta a kormány javaslatát az új gazdaságélénkítő kiadási tervre. A 838 milliárd dolláros javaslat elfogadásához többségi támogatásra volt szükség a 100 tagú felsőházban; 61 szenátor voksolt igennel. A tervről azután rendezhették meg a végszavazást, hogy a demokraták 3 republikánus politikus támogatásával, a szükségesnél eggyel több, 61 szavazattal előző nap le tudták zárni a vitát.
origo.hu
A mai az utolsó hideg nap, végre jön a felmelegedés
