Korszerű hulladékkezelő központok épülnek

Célunk, hogy magas műszaki színvonalú, az EU-irányelveknek és a környezetvédelmi kívánalmaknak megfelelő hulladékkezelő rendszerek létesüljenek – fogalmazott Schváb Zoltán, a Közgép Zrt. építési igazgatója. Mint mondta, ezek a hulladéklerakók teljesen veszélytelenek, mivel a környezet megóvása érdekében a beruházások számos biztonsági intézkedést is magukban foglalnak.

– Milyen környezetvédelmi beruházásokon dolgozik jelenleg a Közgép?
– Cégünk az Északkelet-Pest és Nógrád megyei, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, valamint a Dél-Balaton és Sió-völgye regionális hulladékgazdálkodási projektek kivitelezésén dolgozik. Utóbbi esetében a MEKR-Siófok konzorcium tagjaként veszünk részt a munkálatokban. Ez a projekt már tavaly március óta fut, a tervek szerint pedig idén szeptemberben fejezzük be.

– Mik a Sió-völgyi program fő célkitűzései?
– Célunk, hogy a regionális hulladékkezelési igényeket kielégítő műszaki védelemmel ellátott hulladékkezelő rendszert létesítsünk. Ezenkívül bevezetjük a csomagolóanyagok, biológiailag lebomló anyagok és a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését, valamint csökkentjük a lerakóba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségét komposztálással. További cél, hogy publicitási intézkedésekkel népszerűsítsük a lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés módszereit.

– Konkrétan milyen beruházások valósulnak meg a projekt keretében?
– A Dél-Balaton és Sió-völgye regionális hulladékgazdálkodási program keretében három hulladéklerakó épül. Ebből Somogy megye területén, Ordacsehi és Som települések mellett kettő, illetve Tolna megyében, Bonyhád és Cikó települések közigazgatási határán még egy. A logisztikai és hulladéktermelési súlypontok és a jogszabályi korlátozások figyelembevételével jelölték ki a három regionális lerakó helyszínét. Két új – egy 1,1 és egy 1,2 millió köbméteres – lerakó Som és területén létesülne, míg a harmadik az Ordacsehi melletti, 0,495 millió köbméteres meglévő hulladéklerakó korszerűsítésével valósulna meg. A lerakók mellett több hulladékudvart, -komposztálót és hulladékátrakó állomást is kialakít a konzorcium. Utóbbi azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen minden kukáskocsinak a hulladéklerakóba menni, a gazdaságosabb szállítás érdekében nagyméretű tömörítőegységgel ellátott konténerekbe ürítenek a kukásautók, majd ezt a tömörített hulladékot szállítják tovább a lerakóba.

– A projekt során felmerülő feladatokból a Közgép melyeket végzi, illetve kik irányítják a munkálatokat?
– Munkáink közé tartozik a regionális hulladékkezelő központ építése Cikón, komplex hulladékkezelő központ építése Mohácson, mely magába foglal egy hulladékudvart, egy komposzttelepet és egy -átrakó állomást. Valamint a cégünk további három hulladékudvar megvalósításán fog dolgozni, Szedres városban egy, Szekszárd város területén pedig két helyszínen. A munkálatokat kiváló szakembereink, Szigeti Ferenc, társaságunk vezérigazgató-helyettese, aki egyben az igazgatóság tagja is, valamint Udvardi Péter környezetvédelmi főmérnök irányítják.

– Mi a szerepük a hulladékkezelő központoknak? Mennyire biztonságosak ezek a létesítmények?
– Egy ilyen hulladékkezelő központ lényegében kiváltja a jelenleg még üzemben lévő hagyományos értelemben vett, szigetelés nélküli „szemétlerakókat”. Az újonnan létesülő lerakó már nem szennyezi környezetét, mert a lerakótér az európai uniós elvárásoknak is megfelelő módon, szigorú jogszabályi előírások szerint szigetelt.
A lerakótér szigetelése, vagy más néven műszaki védelme úgy épül fel, hogy a megfelelő szintre elkészített altalajra 50 centiméter vastagságban betömörített, megfelelő vízzáró képességgel rendelkező, minősített agyagréteg épül. Erre kerül közvetlenül a monitoringrendszer, ami tulajdonképpen egy fémháló, feladata jelezni az esetlegesen a talaj irányába történő vízszivárgást. Ennek ugyanakkor kicsi a valószínűsége, mivel a monitoringrendszerre több réteg szigetelőanyag kerül. Legfelülre a kavicsszivárgó réteg épül. Csak erre kerülhet a beszállított hulladékdomb. Ezen kavicsszivárgón keresztül vízszintes irányban a hulladékból kifolyó vizeket, illetve a hulladékon átszivárgott szennyezett esővizet szigetelt medencébe gyűjtik és tárolják, vagy szükség esetén permetezéssel visszalocsolják a depónia felületére.

– Mi történik abban az esetben, ha megtelik a hulladéklerakó?
– Amikor ez bekövetkezik, megfelelő módon rekultiválják, szigetelik, majd füvesítik, fásítják a felületét, és a tájba illesztve nem keletkezik tájseb csak egy „domb”, aminek a folyamatos utóellenőrzése további 30 éven keresztül tart. A depóniatér köré hulladékfogó háló épül, így nem alakulhat ki a hagyományos hulladéklerakók környékére jellemző kedvezőtlen kép.

– Mi motiválja a társaságot arra, hogy környezetvédelmi beruházásban vegyen részt?
– Az EU-irányelveknek, a környezetvédelmi kívánalmaknak és hazai jogszabályainknak való megfelelés igénye hosszú távon nem engedi meg, hogy továbbra is olyan szeméttelepeket működtessünk, melyek helyi, műszaki védelem nélkül üzemelnek. Nem járható út az sem, ha a hulladékot válogatás nélkül kizárólag lerakással ártalmatlanítjuk, tehát szükséges a hulladékok szelektív gyűjtése, utóválogatása, az újrahasznosítható anyagok felhasználása és a maradék anyagok megfelelő módon történő rendezett lerakása. A hulladékártalmatlanítás és -gazdálkodás gyakorlatában előtérbe kerültek a gazdaságosabban üzemeltethető komplex térségi szolgáltatási rendszerek, melyek a meg nem újuló források, így a szabad, tiszta földterületek megőrzésére is kedvező lehetőséget szolgáltatnak. A műszaki feltételek javulásával és a környezetvédelmi problémákra való fokozottabb odafigyeléssel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi és műszaki szabályozási feltételek is változtak, szigorodtak. Jelen projektek erre a teljes hulladékgazdálkodási rendszerre terjednek ki, tehát tartalmazzák a szelektív hulladékgyűjtést, hasznosításra történő előkészítését és a maradék anyagok rendezett lerakását. Ezért társaságunk egyre fontosabbnak tartja a jövő vezető üzletágává váló környezetvédelmi beruházásokban való részvételt.