Nadrágos ló

Erdélyi és magyarországi szakemberek, valamint a műfaj rajongói körében derültséggel vegyes értetlenkedést váltott ki a román médiahatóság minapi döntése, amely pajzánnak és illetlennek minősítette a Magyar népmesék rajzfilmsorozat magyar nyelvterületen közismert epizódját. Az ORTT mintájára működő bukaresti Audiovizuális Tanács (CNA) nemrég figyelmeztetésben részesítette a Minimax rajzfilmadó román nyelvű változatát, miután úgy ítélte meg, hogy a szinkronizált rajzfilmsorozat bizonyos jelenetei sértik a kiskorúak védelméről szóló jogszabályokat. A román parlamenti pártok képviselőiből álló médiafelügyelet konkrétan A királykisasszony jegyei című, népköltészetből ihletődött mesére húzta rá a vizes lepedőt, amelyet a Kecskeméti Stúdió készített 1978-ban Jankovics Marcell és Horváth Mária rendezésében. A rajzfilm a mesebeli kiskanász történetét mutatja be, aki három kismalacot ad a királykisasszonynak cserébe azért, ha a királylány előbb térdig, majd „kötözködésig”, végül nyakig felhúzza a zubbonyát, így felfedve születési jegyeit: nemi szervén a Hajnalcsillagot, mellein pedig a Napot és a Holdat. A CNA ezt a jelenetet ítélte illetlennek, ugyanakkor kifogást emelt az ellen is, hogy egy másik jelenetben a szegény legény késével felvágja a vele tréfát űzni szándékozó gazdag legények lovainak lábán a bőrt – a tanács szerint ez állatkínzásra utal.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bukaresti médiatudorokat alaposan megosztotta vizsgálódásuk tárgya. Miközben a testület tagjainak fele úgy vélekedett: a magyar népmese „túllép bizonyos erkölcsi határokon”, mások arra figyelmeztettek, hogy más nemzetiségeket bizonyára sokkolnának a legnagyobb román meseíró, Ion Creanga elbeszélései, arról nem beszélve, hogy a megrajzfilmesített Biblia tartalmazna csak igazán véres képkockákat. Szász Attila, a médiafelügyelet egyetlen magyar tagja szerint a testület egyszerűen nevetségessé tette magát a döntéssel, hiszen miközben a Romániában fogható rajzfilmadók többsége ontja az erőszakot, a Minimax a leginkább gyerekbarát. Bizonyíték erre az is, hogy a mesecsatorna roppant népszerű az erdélyi magyar kisgyermekes családok körében, ahol általában eltiltják a csemetét a Jetix és a Cartoon Network agresszív szörnyfiguráitól.
Tavaly novemberben Kolozsváron óriási felháborodást váltott ki, amikor a UPC kábelszolgáltató minden előzetes bejelentés nélkül kiiktatta műsorrendjéből a magyar Minimaxot. Az érintett szülők, valamint a kincses városi magyar sajtóorgánumok tiltakozása nyomán a szolgáltató végül beadta a derekát, és egy hét múlva visszahelyezte a rajzfilmcsatornát az alapcsomagba.
A bukaresti médiahatóság figyelmeztetése a Minimax román nyelvű változata számára nem is szankcionálja az adót, mindössze arra hívja fel a figyelmet, hogy ha szeretnék újra sugározni a kifogásolt rajzfilmet, a gyermekek védelmére vonatkozó szabályok szerint csak 22 óra után kerülhet adásba. A döntés szépséghibája: a Minimax Romániában 21 óra után már nem sugároz, másrészt a mesecsatorna román nyelvű változatát Csehországban jegyezték be, így az Audiovizuális Tanács hatásköre rá nem terjed ki. Egyébként a román médiahatóságnál a bukaresti Gardianul tett feljelentést a magyar népmese ellen. A nyíltan magyarellenes napilap újságírói szerint az alkotás pornográf, mert a magyar királylány „árulja a testét”, perverz a lovak kínzása miatt, és nacionalista, mert a mesebeli kiskanász zsákján piros-fehér-zöld szalag virít. Arról persze a Gardianul mélyen hallgatott, hogy a XIX. században alkotott Ion Creanga meséi bizony nem szűkölködnek a pajzán, sok esetben a meztelenség kéjét leíró elemekben – például az általános iskolai tananyagként szolgáló Gyermekkorom emlékei című önéletrajzi írásban.
Jankovics Marcell rajzfilmrendezőt arra az esetre emlékezteti a román médiahatóság állásfoglalása, amikor a rendszerváltás után a Hócipő egyik számában bolseviknak kiáltották ki őt egy parlamenti interpellációt is kiváltó mese miatt. A hetvenes évek közepén készült, Méhek a vonaton című erdélyi származású mese eredetije a Ceausescu-rendszert, Jankovics változatában viszont már a Rákosi-érát figurázza ki, és beszéli el ironikusan, miként „teszi helyre” a vörös ember a hatalmával visszaélő állomásfőnököt. „A mostani és az akkori eset kapcsolódik egymáshoz, és én most sem kritikaként, hanem sajátos elismerésként fogom fel, hogy ennyit foglalkoznak a rajzfilmsorozattal, mert érdekesebbé teszik a történetét. Az MTV által válogatott népmesék a Kádár-korszakban készültek, márpedig annál hipokritább társaság nemigen akadt, tehát ha ők beválogattak egy mesét, akkor nyilvánvalóan nem gondolták róla, hogy pajzán” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a neves kultúrtörténész.
Jankovics szerint A királykisasszony jegyei című mesében kifogásolt jelenet nem illetlenül vagy disznó módon, hanem bájosan és aranyosan illusztrálja a kiskanász és a királylány történetét, ami egy gyermeknek nem szúr szemet, hiszen például fürdetéskor naponta szembesül a meztelenséggel.
– A téma kapcsán a napokban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyik, szakdolgozatát a rajzfilmjeimből készítő hallgatója bevallotta nekem: kislány korában látta ezt a filmet, de semmiféle személyiségzavart nem okozott számára. A magyar mese tele van örömmel és élettel, aminek örülnünk kell, hiszen borzasztó lenne, ha a magyar királylányoknak nem lenne puncijuk. Mindez az élet része, és a meséknek az a dolguk, hogy a gyerekeket az életre neveljék – magyarázza a Magyar népmesék sorozat 68 éves rendezője. – Prüdériából és álságos megfontolásból mesét átírni szigorúan tilos, legfeljebb nem készítünk belőle rajzfilmet. Én ezt felkérésre csináltam, és egyáltalán nem tiltakoztam. Elképesztő, hogy a hipokrízis miatt a világ bizonyos tájain addig terjed a nevelés irányvonala, hogy a gyerek igya meg a kakaóját meg ágyazzon be. Ez nagyon szűk keresztmetszet, és inkább annak vagyok a híve, hogy a mesének az igazi életre, a legfontosabb dolgokra kell fölkészítenie. Márpedig a világon a férfi-nő kapcsolat a legfontosabb, és ha e téren egyesek rossz irányba mennek el, prűdek lesznek, akkor inkább ártanak, mint használnak az ügynek.
Jankovics Marcell azt is ostobaságnak nevezi, hogy az ominózus mese állatkínzást tartalmaz. A királykisasszony jegyeiben látható rész ugyanis egy Józsa Gyuri nevű személyhez kötődő vándoranekdotából származik, amelyben a főszereplő „fölgyűri a ló nadrágját”, cserében pedig a másik fél a hátasok száját vágja be, hogy kiröhögjék a „fölnadrágozott” lovat. A rendező leszögezte: rajzfilmben ezek minden esetben stilizált jelenetek, amelyek nem tartalmaznak véres képsorokat, ráadásul táltos vagy sárkánylovakról, szimbolikus lényekről van szó.
– Ha teszem azt novellamesében egy paraszt a társa lovával tenné ugyanezt, akkor nem rajzfilmesíteném meg, nehogy eszébe jusson a gyereknek, hogy ezt valódi lóval meg lehet tenni. Viszont a sárkány és a sárkányló, vagyis a táltos ló fogalom, szimbólum, nem valóságos állat, márpedig a Süsü, a sárkánnyal ellentétben nálam a sárkány segítőivel együtt a legfőbb gonosznak, rossznak a megtestesítője – állapítja meg Jankovics Marcell. Hozzáteszi: nem hisz a kultúrák közötti jelentős különbségek között, a nemzetközi meseirodalom ugyanis nagyjából egy szinten mozog. A különbség mindössze annyi, hogy az ausztráliai vagy az eszkimó mesék sokkal nyersebbek, mint a civilizáltabb európai mesék, és ahol a vallásnak jelentős beleszólása van a publikálásba, ott elképzelhető a nagyobb szigor. Aranyszabály ugyanakkor, hogy nagyobb szigorral lehet eljárni, ha szerzője van a mesének, mint amikor a nép a szerző.