Zuschlag János vallomástétele előtt jelezte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen lefolytatott két eljárással összefüggésben nem kíván nyilatkozni. Itt a volt MSZP-s képviselő rendőrségi kapcsolatainak feltárására, illetve a Zuschlag és társai elleni telefonlehallgatással kapcsolatban zajlott államtitoknak minősülő eljárásra utalt (felmerült ugyanis, hogy a vádlottak már gyanúsítottként is tudtak arról, hogy velük szemben titkos adatgyűjtést folytat a titkosszolgálat). A politikus arról sem beszélt, hogy a vád szerinti fiktív pályázatok elbírálásában milyen szerepe volt a döntéshozóknak.
Vallomása első részében Zuschlagnak arra kellett válaszolnia, tudott-e arról, hogy az MSZP pártalapítványa, a Táncsics Alapítvány 2006-os, választások előtt kiírt pályázatainak lényegében bújtatott kampányfinanszírozás volt a célja. Az exképviselő közölte, a pártfinanszírozásra vonatkozó jogszabályok sem fogalmaznak egyértelműen, így lehetetlen azt meghatározni, mi számít kampánykiadásnak és mi nem. Ő akkor szembesült azzal, hogy valami nincsen rendben az alapítvány pályázataival, amikor meggyanúsították.
*
Az MSZP-ben ugyanis természetes volt, hogy képviselő-jelölti ajánlás alapján civil szervezetek választókerületenként félmillió forintot kaptak kampánycélra. – Ezzel mindenki tisztában volt, én magam is koordináltam, hogy Bács-Kiskun megyében minden jelölt kihasználja ezt a lehetőséget, az más kérdés, hogy jogi szempontból ez kampánytevékenységnek minősül-e – fogalmazott a politikus. A vád szerint Baráth Etele és Csiha Judit kampányára összesen egymillió forint érkezett jogellenesen, civil szervezeteken keresztül a Táncsics Alapítványtól.
Zuschlag lényegében megerősítette Lados István korábban tett feltáró jellegű vallomásának azt a részét is, hogy személyi titkárát az ő utasítására utaztatták ki Romániába, amikor még folyt a nyomozás, hogy így kivonják az eljárás alól.
– Ez egy védekezési taktika volt a részemről, abban a pillanatban ugyanis jobbnak tűnt, ha Lados nem tesz vallomást – magyarázta az elsőrendű vádlott. A tárgyaláson fény derült Zuschlag védekezési taktikáinak másik részére is. Egyes tanúkat tehát ő kért meg arra, hogy vallomásukban tegyenek „egy-két valótlan állítást” egy, egyébként már elhunyt személyre is. Lados szerint a terv ugyanis az volt, hogy Kisbaranyi Lászlóra hárítják a fiktív alapítványok miatti felelősséget.
A bíró szerette volna megtudni, hogy az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány mire költötte el azt a hárommillió forintot, amit „a devianciamentes roma közösségek” támogatásáért kaptak. Zuschlag közölte, pontosan tudja, hogy hová került a pénz, erről azonban egyelőre nem kíván beszélni, ám leszögezte, nem az eredeti célra költötték el az összeget. Elmondta azt is, hogy a szervezetnek tudomása szerint úgy 2000-ig volt könyvelése, de hogy ezzel végül mi lett, azt már nem tudja. Többször kifejtette azt is, hogy ő elszámolási és könyvelési kérdésekkel nem foglalkozott, mert ez nem is érdekelte. Az volt fontos, hogy amikor kellett, legyen pénz különböző rendezvényekre.
Az MSZP Bács-Kiskun megyei szervezetének volt ügyvezető elnöke két csoportra osztotta azokat az egyesületeket, amelyek működésére ráhatással volt. Voltak, amelyek létező tagsággal, tényleges tevékenységet fejtettek ki és voltak, amelyeknek a tagsága és a működése is fiktív volt. Ez utóbbiakat azért hozták létre az MSZP ifjúsági szervezetének vezetői (konkrétan az Ifjú Szocialisták Mozgalma elnöksége hozott erről döntést), mert így praktikusabb volt, nem kellett például taggyűlést összehívni, ha pályázni akartak.
– A rendesen működő egyesületek macerásabbak voltak – mondta Zuschlag János, hangsúlyozva, a fiktív szervezetek is valós, bár nem a saját rendezvényeiket finanszírozták. – Aki ráért, az foglalkozott a pénz felvételével, átadásával – nyilatkozta. A lényeg az volt, hogy előbb egyesületeken keresztül forráshoz jutottak, majd a már meglévő pénzhez kerestek egy ifjúszocialista rendezvényt, amit aztán ebből pénzeltek. Az volt a cél, hogy minél több, a baloldali holdudvarhoz, vagy a Fiatal Baloldalhoz köthető szervezet nyújtson be sikeres pályázatot. Zuschlag Jánost felbujtóként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolják, 2007. szeptember 21. óta előzetes letartóztatásban van.
Fodor Endre tanácsvezető bíró a tárgyalás elején elutasította az egyik védő, Sándor László indítványát, hogy tanúként hallgassák ki valamennyi parlamenti párt elnökét. Az ötödrendű vádlott védője szerint a vezető politikusok beszámolhattak volna arról, hogy a pártok hogyan finanszírozták ifjúsági szervezeteik működését. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az indítvány célja a politikai elit kriminalizálása, továbbá az sértette volna a vádhoz kötöttség elvét, hiszen egy ilyen bizonyítás általános jellegű tényfeltáró vizsgálattal lett volna megvalósítható, aminek tárgya a jogszabályok megalkotásának körülményeinek feltárása. A tárgyalás végén Fodor Endre bejelentette, hogy korábbi álláspontja részben módosult. Azaz nem kizárt, hogy a további tanúkihallgatások függvényében a későbbiekben mégiscsak szükség lehet az egykori miniszterek – Gyurcsány Ferenc, Deutsch Tamás, Jánosi György, Göncz Kinga – tanúkihallgatására a perben – írta a Független Hírügynökségre hivatkozva az Index.
