Bakondi György kifejtette: a lakosság nyugtalansága, elégedetlensége, biztonság iránti igénye jelentős változásokat hozott nemcsak a politika felsőbb szintjén, hanem tartományi és helyi szinten is.
Példaként említette, hogy egy német közvélemény-kutatás szerint párthovatartozástól függetlenül a német választók hetven százaléka azt szeretné, ha Németország változtatna a migrációs politikáján: ki kell toloncolni az illegális bevándorlókat.
„A kérdés, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság, ahol továbbra is erőltetik az eddig követett migrációs politikát, mikor jut el odáig, hogy változásokra van szükség” – mondta.
A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta, hogy az amerikai adminisztrációnak az illegális migráció terén tett lépései példaként szolgálnak, a magyar kormány pedig 2015 óta következetesen a magyar emberek érdekeiből indul ki e téren.
Kifejtette, hogy a belső biztonság alapvető, „nem akarjuk, hogy ismeretlen személyazonosságú, ismeretlen célból érkező emberek tömegével érkezzenek be az országba úgy, mint 2015-ben. Nem akarjuk a Soros-tervet, hogy évi egymillió illegális bevándorló jöjjön, nem akarjuk a kvóták szerinti szétosztást.”
Bakondi György leszögezte: „Szemben állunk ezzel”, és úgy látja, Magyarország nincs egyedül ebben a kérdésben, a politikai változások azt mutatják, hogy fordulatra van szükség.
Elmondta, hogy ez a változás Hollandiában már megtörtént, Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) választási győzelmét követően is változóban van a migrációs politika, míg Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) is beterjesztett egy törvényjavaslatot a kitoloncolások felgyorsítására.
Svédországban pedig a miniszterelnök szerint is tarthatatlan a közbiztonság helyzete
– tette hozzá Bakondi György, rámutatva: ezek olyan körülmények, amelyek figyelmet érdemelnek.
Borítókép: 2025. január 31-én vitát tartottak az illegális migrációról a Bundestagban (Fotó: AFP)
