Magyar Péter a földi paradicsom eljövetelét ígéri – de mit mondanak valójában a Tisza Párt szakértői?

Magyar Péter szinte a tejjel és mézzel folyó Kánaánt ígéri, ha a Tisza Párt kormányra kerül. Ám az ellenzéki párt körül rendre olyan szakértők tűnnek fel, akik minden egyes megszólalásuk alkalmával megszorításról, adóemelésről és a magyar embereket hátrányosan érintő intézkedésekről beszélnek. Csokorba szedtük, hogy eddig mit lehet tudni arról, hogy valójában mit tenne a Tisza, ha lehetőséget kapna az ország irányítására. Cikksorozatunk első részében két volt jegybankelnök és egy zöldbáró elszólásaiból igyekszünk rekonstruálni, hogy mihez is kezdenének Magyar Péterék, ha jövő tavasszal választást nyernének.

Surányi György egykori jegybankelnök tavaly júniusban, pár nappal az uniós és önkormányzati választások előtt a Szabad Európának adott interjút. Ebben a beszélgetésben a baloldali közgazdász a kilencszázalékos társasági adókulcs kapcsán arról beszélt, hogy értelmetlenül alacsonynak tartja annak mértékét. A Tisza Párt szakértőjének szavaiból arra következtethetünk, hogy szerinte meg kellene szüntetni az alacsony adókulcsot.  Surányi ennek kapcsán így fogalmazott: – Egész egyszerűen rossz a szerkezete a bevételi oldalnak is meg a kiadásinak is, mert a bevételi oldalon is lehetne keresni. Az nem igaz, hogy a kilencszázalékos társasági adó az egy értelmes dolog.

A Tisza Párt szakértői elszólásai megmutatják, hogy mire készülnek Magyar Péterék. Fotó: Polyák Attila

Surányi kivezetné a rezsicsökkentést

Mindezeken túl Surányi az energetikában és a magyar családok gazdálkodásában is illetékesnek érzi magát, ugyanis a Tisza-szigetek rákosmenti fórumán azt fejtegette, hogy előbb-utóbb meg lehet kérdőjelezni a rezsikcsökkentést. Ne legyen kétségünk, ezzel az intézkedés kivezetését vetítette előre a Tisza Párt kormányra kerülése esetén. Ugyanezen a rendezvényen a baloldal által dicsőített közgazdász arról is beszélt, hogy el kell törölni az édesanyáknak járó adókedvezményeket. De ha mindez nem lenne elég, a Partizán egyik adásában a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről beszélt, kiemelve: semmi alapja nincsen az időseknek járó pluszjuttatásnak.

Surányi György egyébként a jegybankelnöksége idején aktívan támogatta az MSZP–SZDSZ-kormányokat. Nem sokkal azután, hogy 1995 márciusában Horn Gyula szocialista miniszterelnök jelölésére az MNB elnöke lett, tevékenyen részt vett a hírhedt Bokros-csomag végrehajtásában.

 

Bod Péter Ákos az IMF régi receptjét, azaz sokkterápiát alkalmazna

Bod Péter Ákos, a liberális monetáris politika állócsillaga is – bár tagadja – feltűnt a Tisza Párt környékén. A jegybank korábbi elnöke a progresszív adózás mellett érvelve emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban kifejezetten javasolta a progresszív adó bevezetését Magyarországon. – Az IMF szerint erre a tartósan gyenge költségvetési helyzet miatt van szükség. És az IMF-et aligha lehet egy magyar ellenzéki párt szócsövének nevezni – mondta akkor a liberális közgazdász-idol.

A volt jegybankelnök augusztusban is többször elszólta magát: ha a Tisza Párt hatalomra jut, adót emel és megszorításokat vezet be. Ennek kapcsán Bod Péter Ákos jelezte: ezt a Tisza Párt elnöke is tudja, de szerinte nagyon dörzsölt, így kifelé inkább mást mond. A volt MNB-elnök szavai a napnál világosabban mutatják meg a Tisza terveit, hiszen az adóemelésre egyáltalán nincs szükség. Magyar Péter azért készülhet adóemelésre, mert ‒ Ursula von der Leyen utasítására ‒ az ebből bejövő pénzt Ukrajnának kellene adni.

Bod Péter Ákos augusztus végi, Ultrahangnak adott interjújában pontosan megfogalmazta, hogy mire lehet számítani egy esetleges Tisza-kormány esetén. Szerint eleve túl alacsony az szja, és alig fizeti már valaki – utalt az édesanyák és 25 év alattiak adómentességére –, ezért szerinte adót kell emelni vagy kiadást mérsékelni, egyszóval megszorításokat kellene bevezetni. 

Az ex-MNB-elnök szerint esetleg még a deficit elengedéséből lehetne megoldani, tehát adósságot halmoznának fel.

 

Raskó szerint nem lenne baj, ha több tízezer családi gazdaság menne tönkre

Raskó György 1989-ben lépett be az MDF-be. 1990. július 15-től a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs és vállalkozásfejlesztési főosztályának vezetőjeként dolgozott, 1991 márciusától a minisztérium helyettes államtitkára, majd júniustól közigazgatási államtitkára volt. 1991 júniusától az ÁVÜ igazgatótanácsának tagja volt. Pikáns életrajzi adalékok, ha azt is tudjuk, hogy Raskó szabad szemmel is jól látható vagyonát a privatizáció során alapozta meg.

Az agrárszakember a rendszerváltást követő viharos évek után a magánszektorban kamatoztatta megszerzett tudását – és feltehetően információt is –, és a 2000-es évek elején már az amerikai farmerszövetség égisze alatt működő Marketing Strategies Ltd. nevű cégnél dolgozik. A 2010-es években több ellenzéki formáció körül is feltűnt, legutóbb a Momentum környékén, amit anyagilag is támogatott.

Ezen előzmények után jelent meg Magyar pártjának holdudvarában és fogalmazott meg hajmeresztő állításokat Raskó a közelmúltban. Ilyen volt például amikor agrárgazdasági szempontból jónak nevezte, ha több tízezer családi gazda eltűnik, és a földek olyan használók kezében koncentrálódnak, akik értenek a korszerű gazdálkodáshoz. Az uniós agrárreform mellett érvelve azt fejtegette egy interjúban, 2028-tól fel kell készülni arra, hogy profibb módon kell gazdálkodni.

 

Zöldbáró a birtokkoncentráció mellett

Ugyanebben a beszélgetésben üdvözölve, hogy a tervek szerint jelentősen megnyirbálják a földalapú uniós támogatásokat, a Tisza agrárszakértője elmondta: – Fel kell készülni arra, hogy az a filozófia, hogy megszerzem a termőföldet használatra, és esetleg meg is vásárolom, akkor utána korlátlanul felveszem a földalapú támogatást, az ebben való érdekeltség jelentősen csökkenni fog, és helyette majd valószínűleg profibb módon kell gazdálkodni, hogy ezek a termelők életképes vállalkozásoknak megmaradjanak. Hozzátette: 

Az uniós agrártámogatások átalakítása után Magyarországon is több tízezer családi gazda el fog tűnni az agrárporondról.

Ugyanakkor elképesztő módon ezt agrárgazdasági szempontból jónak minősítette. Ugyanis szerinte ennek következtében ezek a földek olyan használók kezében koncentrálódnak, akik értenek a korszerű gazdálkodáshoz.

 

Brüsszel mellett a magyar agrárszuverenitással szemben

Mindez egyébként koránt sem meglepő Raskótól, hiszen évek óta szorgalmazza a földalapú támogatások megszüntetését. Már 2022-ben bírálta az uniós támogatási rendszert, és azért is örült 2003-ban Magyarország jövendő EU-csatlakozásának, mert akkor a mezőgazdasági politikánkat Brüsszelből fogják vezérelni, nem itthonról. Veretes mondatok attól az embertől, aki politikai karrierjét az egykori MDF-ben kezdte el.

Ha fentiek nem lennének elegendők, Raskó korábban arról is beszélt, hogy szerinte a gazdák túl könnyen keresnek pénzt a támogatásokkal. Ugyanis szerinte az átlagos – száz hektár termőfölddel rendelkező – családi gazdálkodásnak kevés befektetett munkával indokolatlanul magas a jövedelme a földalapú támogatással, ráadásul alig kell adót fizetniük őstermelőként.

Az már csak hab volt a tortán, amikor az agrárszakember arról beszélt, hogy Magyar Péter nem szereti az időseket, és ő már nem kaphatna pozíciót Magyar Péter kormányában, mert a Tisza Párt elnöke negyven-egynéhány évesnél idősebb embereket nem engedne a kabinetje közelébe.

Ám ezzel már elértünk a nyugdíjakat érintő Tisza párti tervekre, amikről Simonovits András beszélt – vélhetően Magyar Péter szerint túl sokat – több alkalommal. Következő cikkünkben Simonovits nyugdíjszakértő és további tiszás tanácsadók sokatmondó elszólásait vesszük majd sorra.