Surányi megszorításokkal riogat, pedig jegybankelnöksége idején zuhant a legjobban az életszínvonal

Surányi György jegybank elnökként a klasszikus sokkterápia alkalmazásának híve volt. Ám a volt MNB-vezető most mégis a kormányt vádolja, hogy megszorításra készül. A baloldali közgazdász kusza okfejtésében a bankadót megszorításnak, ellenben a családok és nyugdíjasok támogatásainak elvételét – az MSZP régi varázsszavát használva – csak „kiigazításnak” nevezi.

Surányi György, volt jegybankelnök Fotó: MTI/Soós Lajos

Különös kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet a napokban Surányi György. A Világgazdaság azt írja: a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki újabban a Tisza Párt körül tűnt fel, a Forbes Money Summit konferenciáján azt mondta, hogy ha a jelenlegi kormány marad hatalmon április után, akkor nagy megszorítások jönnek Magyarországon. „Teljesen mindegy, hogy a megszorítást minek fogják hívni. Ha szilvás gombóc lesz a neve, akkor is megszorítás lesz”, fogalmazott. Sőt, Surányi György odáig ment, hogy szerinte már most is megszorítások vannak, mivel a bankadó és a kereskedelmi adó emelése is annak minősül. Persze azt is hozzátette, ha a Tisza Párt kerül kormányra, nem feltétlenül kellene megszorításokhoz folyamodnia, hiszen volna tere, hogy jelentősen hozzányúljon a költségvetéshez. 

Megszorításokkal riogat Surányi György volt jegybankelnök (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Nem megszorításokról, hanem jóléti intézkedésről döntött a kormány

Nem teljesen világos, hogy mi alapján állít ilyeneket a korábbi jegybankár. Egyrészt nagyságrendileg 500 milliárddal csökkennek az állam kamatkiadásai 2026-ban, ami érezhető könnyebbséget jelent majd a költségvetésnek, nagyságrendileg a GDP 0,6 százalékos mozgásteret jelen.

Másrészt éppen ellenkezőleg, nem megszorításokról, hanem jóléti intézkedésről döntött az utóbbi hónapokban több ízben is a kormány. 

• A két-háromgyermekes anyák szja-mentessége, 
• a fegyverpénz vagy 
• a családi adókedvezmény megduplázása 

nagyságrendileg 1300 milliárd forinttal emelik a magyar lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, emiatt a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében is úgy számol, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai tovább emelkedhetnek.

Surányi állítása már csak azért sem állja meg a helyét, mert a magyar költségvetés hiánya még mindig 4 százalék fölött van, ami nem éppen arra vall, hogy túlságosan szigorú lenne a fiskális politika. Tavaly ráadásul 4,9 százalékos volt a GDP-arányos hiány, ami az 5. legmagasabb volt az Európai Unióban.

Fordítva a lovon – Surányi szerint a bankadó emelése megszorítás

A legérdekesebb mégis az MNB korábbi elnökének okfejtésében, hogy az anticiklikus gazdaságpolitika hiányát veti a kormány szemére, azaz szerinte külső kereslet híján jobban kellene támogatnia a gazdasági növekedést, mint 2021-ben, amikor erősebb volt a külső kereslet. Tehát arra utal, hogy még több hitelt kellene felvenni.

Mindez különösen hangzik annak a szájából, hogy aki Bokros Lajos expénzügyminiszterrel karöltve a gyakorlatilag egy klasszikus sokkterápiát alkalmazott korábban.

1995-ben a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb életszínvonal-romlása következett be Magyarországon, egy év alatt több 12 százalékkal csökkent a fizetések vásárlóértéke, aminek hatására bezuhant a termelékenységi ráta. Sokat elárul Surányi gondolkodásmódjáról, hogy mit nevez megszorításoknak. 

Szerinte a 2022-es bankadó és a kiskereskedelmi adó megemelése annak minősül, bárhogy is nevezi a kormány. Érdekes viszont, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány megszorításai során rendszeresen kerülte a kifejezést, és helyette a jobban hangzó „kiigazításról” beszélt.

Surányi már elismerte, hogy a Tisza tanácsadója

Surányi azon baloldali közgazdászok közé tartozik, akik az utóbbi időben a Tisza Párt környékén feltűntek. A Rákosmenti Tisza-szigeteknél júliusban lépett fel, ahol csaknem két és fél órás előadása során hosszan válaszolt a jelenlévők kérdéseire is. Surányi itt ismerte el, hogy a Tisza Párt tanácsadója, és rendszeresen beszél a vezetőkkel.

Azonban nem hazudtolta meg magát, az előadás egy pontján arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést meg lehet majd kérdőjelezni. Ő maga is tudja, hogy ez veszélyes – ahogy fogalmaz „meleg dolog”– ezért nem tanácsolja, hogy ezzel kezdjék, de egy idő után el kell törölni. De ő volt az, aki nemrégiben a 13. havi nyugdíjat kritizálta, amire szerinte semmi szükség nincsen.