Hat éven át ünneplik Kálvin Jánost

Megnyitották a Kálvin-emlékéveket a Debreceni Református Kollégium oratóriumában. „Kálvin János hiteles ember volt, ám a mai közélet éppen a hitelesség hiányától szenved” – mondta ünnepi beszédében Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Kálvin János, a francia származású reformátor, genfi lelkipásztor 1509-ben született és 1564-ben hunyt el. Így születésének 500., halálának 450. évfordulójára emlékezik világszerte a protestantizmus 80 milliós lélekszámú református ága 2009–2014 között. A hazai Kálvin-évek ünnepségsorozata hivatalosan a „kálvinista Rómában”, azaz Debrecenben tegnap kezdődött el, miután Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke megnyitotta a programsorozatot.
„Kálvin János hiteles ember volt, a mai közélet pedig éppen a hitelesség hiányától szenved” – állapította meg ünnepi beszédében Bölcskei püspök. Úgy vélte, a nemcsak teológusként, hanem egyházszervezőként is maradandót alkotott nagy reformátor bizonyára örülne a Trianon óta egyháztestekre széttagolódott, ám rövidesen újraegyesülő Magyar Református Egyház hírének. Hiszen ez év május 22-én ül össze a Kárpát-medencei egyháztestek részvételével az a rendkívüli alkotmányozó zsinat, amely helyreállítja a régi egységet.
A tegnapi ünnepségen megnyílt a Kálvin 500 éve című kiállítás is, amelynek helyszíne a Debreceni Református Kollégium nagykönyvtára. A tárlaton megtekinthető a reformáció elindítójának, Luther Mártonnak a kézzel írott eredeti végrendelete is. Márkus Mihály nyugalmazott püspök, a hazai Kálvin-bizottság elnöke a kiállítás kapcsán megjegyezte: nem visszatérünk Kálvinhoz, hanem előrelépünk a jövő századokba Kálvinnal.