Ugrásszerűen nő a fantomcégek száma

Az ellenőrizhetetlen, megbízhatatlan cégek országává válhat hazánk. Emelkedik az utolérhetetlen fantomcégek száma, s a vállalkozások jelentős része nem készít beszámolót. Eközben tavaly a kelet-közép-európai régióban Magyarországon jelentettek legtöbbször vállalati csődöt. A Gyurcsány-kormány jogalkotása pedig nemhogy nem vet gátat a káros folyamatoknak, hanem inkább újabb kiskapukat nyit.

Gombamód szaporodnak hazánkban a fantomcégek. A Fővárosi Cégbíróságon például egyre többször szembesülnek azzal, hogy egyes társaságok egyszerűen eltűnnek: a különböző hivatalos levelek úgy érkeznek vissza a hatóságokhoz, hogy a cégjegyzékben szereplő címen az adott társaság nem található meg. Vagy azért, mert a vállalkozás elköltözött, csak erről elfelejtett bejelentést tenni, vagy pedig az ügyvezetőnek veszett nyoma. – Budapesten növekszik a fantomcégek száma – közölte kérdésünkre Kenesei Judit. A Fővárosi Cégbíróság vezetője elmondta: mind gyakoribb, hogy a társaságot csak egy feladat elvégzésére, egy jogügylet lebonyolítására hozzák létre, majd ezután a céget otthagyják. Ezek a vállalkozások nem működnek, s a tulajdonosaik sem szüntetik meg a céget a jogszabályok biztosította lehetőséggel, a végelszámolással. Ennek viszont az a következménye, hogy a társaság ügyfelei nem tudják érvényesíteni kártérítési, szavatossági igényüket. Például egy lakóház felépítésére alakított ilyen vállalkozástól a lakás megvásárlója hasztalan követeli a hibák kijavítását. Ilyenkor a cégbíróság nem tehet mást, minthogy törvényességi felügyeleti eljárást indít, aminek végén törlik a társaságot a cégjegyzékből.
– Az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett az effajta eljárásaink száma – mondta a fővárosi viszonyokról Kenesei Judit, majd hozzátette: Budapesten szinte minden második ügynek törvényességi eljárás lesz a vége. A statisztikák ez ügyben riasztó képet festenek. Míg 2005-ben és 2006-ban nagyjából tízezer ilyen eljárás megindítását kérték a Fővárosi Cégbíróságtól, addig 2007-ben és 2008-ban is tizennégyezer törvényességi eljárás lefolytatását kezdeményezték. Emellett a cégbíróság hivatalból is számos eljárást indított. Miként a vezető elmondta, az adóhatóság egyre többször fordul a cégbírósághoz, azt kérve: a súlyos szabályszegést elkövető s emiatt adószámának felfüggesztésével büntetett társaságokat törölje a cégjegyzékből. A legtöbbször az a probléma, hogy az érintett vállalkozás nem nyújt be mérlegbeszámolót. Kenesei Judit közölte: a fővárosi cégek fele nem juttatja el mérlegét.
Hasonló arányokról számolt be tegnap a Direktinfó Kft., amelynek adatai szerint a Magyarországon működő, adatközlésre kötelezett 548 ezer cég közül 2008-ban mindössze 317 ezer – tehát nagyjából a kétharmada – nyújtott be mérleget. A követeléskezelő cégnél leszögezték: a magyar szabályozás végtelenül engedékeny a mérleg készítését elmulasztókkal szemben. Ezért is fordulhat elő, hogy hazánkban tízezrével működnek olyan társaságok, amelyek évek óta nem tesznek eleget ennek a kötelezettségüknek. A Direktinfó emellett közleményében kiemelte azt is, hogy az adóhivatal havonta átlagban hétszáz cégnek függeszti fel az adószámát. Mindebből a követeléskezelőnél arra a következtetésre jutottak: az ellenőrizhetetlen, megbízhatatlan vállalkozások aránya hazánk gazdaságában elérte a kritikus tömeget. Jogszabályváltoztatás hiányában ezek a társaságok jogszerűtlen magatartásukkal az idén az addig tisztességesen működő cégek tucatjait ránthatják a mélybe. Eközben kiderült: tavaly Kelet-Közép-Európában 11,6 százalékkal több csődesetet regisztráltak, mint 2007-ben. Erről a Creditreform Kft. számolt be. Idehaza ugyanakkor a régióbeli átlagnál nagyobb arányban növekedett a csődök száma: míg Magyarországon két évvel ezelőtt hozzávetőleg tízezer csődöt jelentettek, addig az elmúlt esztendőben már több mint tizenegyezret. Ez pedig 16,4 százalékos emelkedést jelent. A kimutatás készítői szerint a hazai csődhullámban leginkább az ipari termelés megtorpanása hatott közre.
A hazánkban uralkodó áldatlan cégügyi helyzet kialakulásában – a gazdasági tényezők mellett – döntő szerepet játszhatott, hogy a Gyurcsány-kormány két és fél év alatt tizenkilencszer módosította a cégtörvényt. A tavalyi esztendő közepén lépett életbe az az Európa-szerte példátlan szabály, amely szerint egy munkaóra alatt is lehet idehaza társaságot alapítani, s a már meglévő cégek bejegyzésein módosítani. A másik, szintén kétséges hatású tavalyi döntés értelmében a külföldi cégtulajdonosoknak nem kell Magyarországon kézbesítési megbízottat tartaniuk. Ezzel lényegében utolérhetetlenek a más országban székelő, esetleg hazánkban nem jogszerűen eljáró üzletemberek.