Románia-szerte egyedi vállalkozásba fogott a székelyföldi Sepsiszentgyörgy önkormányzata, hogy hazacsalogassa elvándorolt polgárait. Kovászna megye 61 ezres lélekszámú, 75 százalékban magyarok lakta székhelyén a polgármesteri hivatal közművesített, ingyentelket ajánl azoknak a fiatal házasoknak, akik szívesen hazaköltöznének a városba, anyagi helyzetük miatt azonban nem tudnak kedvező lakhatási körülményeket biztosítani maguknak. Az ötlet Antal Árpád polgármestertől származik, aki a Romániában tavaly júniusban rendezett helyhatósági választások kampányában hirdette meg Gyere haza! elnevezésű programját. A 2004–2008 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselőjeként tevékenykedő politikus vállalta, hogy négyéves polgármesteri mandátuma alatt legalább kétszáz fiatal párnak ad ingyen házhelyet. Programját elsősorban azzal indokolta, hogy például a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok alig 43 százaléka költözik haza egyetemi tanulmányainak befejezése után. „Éppen ezen szeretnék változtatni, hiszen a városnak jól képzett munkaerőre van szüksége. Ha évente száz-százötven fiatal szakember hazatér, hegyeket lehet velük megmozgatni” – nyilatkozta a 33 éves, szociológiai tanulmányait Kolozsváron, majd a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen végző Antal Árpád. Kezdeményezése máris sikeresnek mondható, hiszen március elsejéig már több mint száz, Sepsiszentgyörgyről elvándorolt személy nyújtotta be kérvényét közművesített telekre. Az önkormányzat már elkészítette a megyeszékhely peremén fekvő, 23 hektáros terület városrendezési tervét, amelyet 300 és 500 négyzetméteres telkekre parcelláznak fel. Feltétel, hogy a házat két év leforgása alatt kell felépíteni, az ingatlant pedig tíz évig nem lehet elidegeníteni vagy bérbe adni, azt követően a telek tulajdonjoga átszáll a házépítő fiatalokra.
A sepsiszentgyörgyihez hasonló fészekrakóprojektre Erdély más településein eddig még nem volt példa. Több mint tíz évvel ezelőtt a román kormány próbálkozott azzal, hogy ingyentelket bocsát fiatalok rendelkezésére házépítés céljából, a kezdeményezés azonban megrekedt, mert az önkormányzatoknak nem volt kiosztható földterületük. Veres Valér kolozsvári szociológus hasznosnak tartja a sepsiszentgyörgyi önkormányzat programját, ezzel egy időben szerinte általában motiválni lehetne a fiatalok otthon maradását, ha a hazatelepedéstől függetlenül telekhez jutnának. A Kovászna megyei származású szakértő szerint a lakhatási gondokon kívül a fiatalok külföldön maradásában közrejátszanak még a kedvezőtlen hazai munkaerő-piaci viszonyok is, például az alacsony foglalkoztatottság és a bérek.
A szintén kolozsvári Horváth István szociológus úgy látja, a gazdasági válság hatására sajátosan alakultak a migrációs folyamatok. Sok erdélyi fiatal amiatt tért vissza szülőföldjére, mert nem találta meg számításait külföldön, mások – terep- és nyelvismeretüket kamatoztatva – multinacionális cégek munkatársaként telepedtek haza. „Nagyon sokan azért nem vállalják a hazatelepedést, mert elidegenedtek a romániai adminisztrációs környezettől, számukra a visszavándorlás ugyanolyan nehézségekkel jár, mint korábban a kitelepülés. Esetükben a hatóságok odafigyelési gesztusa nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is ösztönzőként hat” – nyilatkozta lapunknak a kincses városi Kisebbségkutató Intézet vezetője. Horváth István hozzátette: az erdélyi magyarok visszavándorlási tendenciája nem látványos ugyan, viszont többek között abban is tetten érhető, hogy egyre több hazatelepült szülő aggódik amiatt: tizenegy osztályt Magyarországon tanult gyermeke nem tud majd leérettségizni Romániában. Hivatalos adatok szerint a jelenleg 1,43 milliós lélekszámú romániai magyarság az elmúlt huszonöt év során közel 300 ezer fővel csökkent a kivándorlás, az asszimiláció és a termékenységi arányszám csökkenése miatt.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
