Románia lett a bűnbak Chisinauban

Békésen folytatódtak tegnap Chisinauban a kommunistaellenes tüntetések, kirobbant viszont a diplomáciai háború a Moldovai Köztársaság és Románia között, miután Vladimir Voronin államfő Bukarestet vádolta meg a zavargások kiprovokálásával.

Iliescu hasonmása. A bukaresti média egyöntetűen az 1989-es romániai rendszerváltás mintájára bekövetkezett „második román forradalomként” könyveli el a Moldovában kirobbant eseményeket. Az Adevarul napilap szerint elkerülhetetlenek voltak az utcai tüntetések, mert Moldova Európa legszegényebb állama, Vladimir Voronin államfő románellenes megnyilatkozásai és fenyegetőzései pedig nem eredményezhettek gazdasági fellendülést. Az Evenimentul Zilei napilap a fiatalok kormányellenes lázadásáról beszél, amely szerinte néhány internetes üzenettel kezdődött. Zoe Petre neves történész a bukaresti Hotnews hírportálnak nyilatkozva szembeszökőnek nevezte az 1990 tavaszán a román, most pedig a moldovai fővárosban rendezett megmozdulások közötti azonosságot. Emil Constantinescu volt román államfő tanácsadója szerint a Ceausescu-diktátorpár kivégzése után hatalomra került, Ion Iliescu vezette posztkommunista rezsim ellen vonultak utcára a fiatalok, akiket aztán az akkori államfő a Zsil-völgyi bányászokkal veretett véresre. „Chisinauból mindössze a bányászok hiányoznak, a felállás azonban ugyanaz: a totalitárius restauráció erői állnak szemben a társadalom demokratikus, modern berendezkedésre áhítozó szegmensével szemben” – állapította meg Zoe Petre. Dorin Dobrincu történész a jelenlegi moldovai és az akkori bukaresti kommunista rezsim által a fiatal forradalmárok kapcsán alkalmazott nyelvezet közötti hasonlóságot találta szemléletesnek. Iliescu 1990-ben csavargóknak nevezte a tüntető diákokat, Voronin pedig ezúttal a „fasiszta vandálok” kifejezést használta a chisinaui tiltakozók esetében. (R. Sz.)

Vízumkényszert vezetett be Romániával szemben a Moldovai Köztársaság, amely egyúttal kiutasította területéről a román nagykövetet és annak első beosztottját. A moldovai hatóságok teljesen lezárták a Romániából irányuló közúti és vasúti közlekedést, és senkit nem engednek be az országba. Vladimir Voronin elnök tegnap azzal indokolta a lépést, hogy szerinte Bukarest áll a moldovai fővárosban egy nappal korábban kitört, a hét végi parlamenti megmérettetés eredményét kifogásoló, új választások kiírását követelő tiltakozáshullám mögött. A kommunista államfő minderről a kedden teljesen feldúlt államelnöki palotában tájékoztatta Mizsei Kálmánt, az EU moldovai különleges képviselőjét, akinek azt állította: Filip Teodorescu román nagykövet hazája titkosszolgálatának tábornoka, és személyesen részt vett a zavargások megszervezésében. Voronin szerint a hatóságok készek erőszakkal véget vetni a tüntetéseknek, majd hozzátette: a Bukarestből finanszírozott ellenzéki pártok puccskísérlete polgárháborúval fenyeget, és a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett Moldova államiságát veszélyezteti.
A román külügyminisztérium provokációnak minősítette, és határozottan elutasította, Mircea Geoana, a szenátus elnöke pedig nyílt ellenségeskedésnek nevezte a szomszédos ország vádjait. Titus Corlatean, a kormányon lévő román szociáldemokraták szenátora a választási csalások sürgős kivizsgálását követelte.
A parlamenti képviselettel bíró három liberális ellenzéki párt vezetői a tegnapi, háromezer fős tüntetésen elhatárolódtak az előző napi erőszakos cselekedetektől, egyúttal bejelentették: nemzetközi szervezetek elé terjesztik a választási csalásokról szóló bizonyítékokat, és folytatják a békés megmozdulást. A választási bizottságtól eközben kiszivárgott, hogy a szavazatok 98 százalékának összeszámlálása után a kommunista párt csak hatvan mandátummal rendelkezik, ebben az esetben Voroninék nem lesznek képesek államfőt választani.
Az orosz állami duma Moldova szuverenitása és államisága elleni provokációnak nevezte, hogy a chisinaui lázadók Románia és az EU zászlaja alatt tüntetnek.