Államalkotó magyarság

A kulturális autonómiát szavatoló kisebbségi törvény elfogadását és a decentralizációs folyamat gyorsítását szorgalmazta Traian Basescu román államfő az RMDSZ hét végi kongresszusán. A szövetség szerint itt az ideje, hogy a magyar közösséget államalkotó tényezőként ismerjék el, az autonómiák rendszerét pedig államszervezési rangra emeljék Romániában.

Szemet szúrt a magyar pannó. Incidens is tarkította az RMDSZ-nek a kincses városi Diákművelődési Házban tartott kongresszusát. A helyi polgármesteri hivatal illetékesei ugyanis felszólították a szervezőket, távolítsák el az intézmény homlokzatára kifüggesztett, az eseményt és a választási magyar összefogást hirdető transzparenseket. A városháza ellenőrei azt kifogásolták, hogy a bannerek kizárólag magyar nyelvű szövegeket tartalmaznak. A szervezők megtagadták a pannók eltávolítását, így azok a rendezvény végéig a helyükön maradtak. (R. Sz.)

A közelgő európai parlamenti, valamint az ősszel esedékes romániai államfőválasztásra való készülődés nyomta rá bélyegét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szombati, Kolozsváron rendezett kongresszusára. A szervezet legfelsőbb döntéshozó fórumán – premierként az elmúlt húsz évben – részt vett Románia államfője, a második mandátumára, no meg a magyarok szavazataira pályázó Traian Basescu, aki a decentralizáció felgyorsítását és a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény mihamarabbi parlamenti elfogadását sürgette. Miközben az elnök sűrűn dicsérte az RMDSZ-t – szerinte az alakulat nélkül a bukaresti parlamenti pártok számtalan hibát elkövettek volna a kisebbségpolitika terén –, kapott a szövetség hideget is. Basescu szerint valamennyi kisebbség számára szavatolni kell kulturális és történelmi önazonossága megőrzésének jogát, leszögezte ugyanakkor: a „maximalista, Románia alkotmányába ütköző” követelések (a területi autonómia – a szerk.) fékezik a decentralizációt. Meglehet, Basescu gesztusa hiábavalónak bizonyul, a több mint félezer kongresszusi küldött ugyanis vastapssal fogadta Crin Antonescu liberális elnököt, az alakulat államfőjelöltjét, akit tucatnyi RMDSZ-es politikus nyíltan a támogatásáról biztosított. Németh Zsolt, a Fidesz külpolitikai kabinetvezetője üdvözölte a Tőkés László vezette nemzeti tanáccsal kötött választási együttműködést, és az autonómiát nevezte az erdélyi magyarság megmaradása zálogának, „tartalmas” felszólalásában ugyanakkor Lendvai Ildikó MSZP-elnök arról számolt be, hogy kolozsvári útja előtt ellátogatott a fodrászhoz, hogy tessék az erdélyi politikusoknak. Markó Béla RMDSZ-elnök örömének adott hangot, hogy létrejött a választási összefogás Tőkéssel – az EP-jelöltlistát vezető püspök levélben üdvözölte a kongresszust –, továbbra is elutasította viszont az együttműködést az erdélyi polgáriakkal. Az eseményen elfogadott dokumentumban az RMDSZ leszögezte: a másfél milliós romániai magyarságot államalkotó tényezőként, a magyart pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként kell elismerni, emellett a szövetség olyan kisebbségvédelmi normák elfogadását javasolja az EU-ban, amelyek valamennyi tagállam számára irányadónak tekintik a különböző autonómiamodelleket.