Erdély egyik legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt várkastélyát, a gyaluit, jogos tulajdonosa hét éve próbálja birtokba venni – eredménytelenül. A Kolozsvár és Bánffyhunyad között fekvő nagyközség impozáns kastélyát és a hozzá tartozó mintegy 15 hektáros kertet az utolsó tulajdonos leszármazottja, a Kanadában élő Barcsay Tamás egyetemi tanár 2002-ben igényelte vissza a román államtól, ám az ingatlant kezelő Kolozs megyei önkormányzat különböző jogi kibúvók révén késlelteti a visszaszolgáltatást. Például azzal, hogy eltűntnek nyilvánította a kastélykert egyik parcellájának telekkönyvét, később a tulajdonosnak kellett felhívnia a hatóságok figyelmét, hogy az ingatlanból kiköltözött a gyermekjogvédelmi hatóság, így már nincs akadálya a természetben történő visszaszolgáltatásnak. Hosszú ideje pedig azt kutatják a képviselő-testület jogászai, melyik parcellán áll egy, az államosítás után a telekre felhúzott épület, amely nem adható vissza. Pedig a visszaszolgáltatás már csak azért is sürgős, mivel a feljegyzésekben először 1439-ben említett várkastély állagára jelenleg senki nem fordít figyelmet, holott a nagy erdélyi kastélyok közül már csak a marosvé-csi, a radnóti és a gyalui lenne lakható, a többi romos. A négyzet alakú, négy sarokbástyával ellátott, mintegy hatvantermes épület felújítása tetemes anyagi ráfordítást igényel ugyan – szakértők mintegy 25 millió euróra becsülik a teljes rehabilitáció költségét –, idővel azonban páratlan turisztikai látványossággá lehetne varázsolni. A hetvenéves Barcsay Tamás professzor, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem testvérének egyenes ágú leszármazottja a Nyugat-Európában látogathatóvá tett kastélyturizmus mintájára rendezné be az 1948-ban államosított gyalui ingatlan egy részét, ahol a látogatók a tulajdonossal is megismerkedhetnek, ami kuriózum lehetne a régióban, mert a Magyarországon magántulajdonba került kastélyok jórészt elveszítették szellemüket azzal, hogy luxusszállókká alakították őket.
Hasonló szélmalomharcot vív a román állammal a Magyarországon élő Atzél Ferenc, a Bethlen család leszármazottja a Beszterce-Naszód megyei Árokalján található egykori grófi kastélyért. A hatóságok szerint az örökös késve, a restitúciós határidő lejárta után terjesztette be igényét a neobizánci stílusban épült kastélyra és az ahhoz tartozó 16,5 hektáros területre. A viszszaszolgáltatás legfőbb akadálya az, hogy a birtokot évek óta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem használja, és jelentős öszszeget fordított felújítására, fenntartására. (A mintegy 150 különleges fafajtát tartalmazó arborétumot a környezetvédelmi és biológiai kar hallgatói használják szakmai gyakorlatra). Atzél Ferenc azonban bírósági úton követeli vissza ősei jussát, a sajómagyarósi polgármesteri hivatal ellen kezdeményezett per azonban hoszszadalmas lesz, mivel az egyetem is foggal-körömmel ragaszkodik a kastélyhoz. Különben Romániában nem létezik központi nyilvántartás arról, hány kastély került magántulajdonba, illetve hány maradt köztulajdonban; az erdélyi történelmi családok tagjait tömörítő marosvásárhelyi Castellum Alapítvány szerint Erdélyben eddig mintegy 30 család kapta viszsza kastélyát, udvarházát. A múlt év végén Borbély László RMDSZ-es fejlesztési miniszter meghirdette ugyan a kastélyok rehabilitációját célzó programját (Maros megye 26 kastélyának felújítására 5,7 milliárd forintnak megfelelő összeget fordítottak volna), a decemberi kormányváltás után azonban a projekt megrekedt. Jól példázza a jelenlegi bukaresti hatalom hozzáállását, hogy a Habsburg-családnak visszaszolgáltatott, Drakula-mítoszáról közismert törcsvári kastélyt és a mindeddig benne működő múzeumot a román hatóságok májusban úgy készülnek átadni Dominik hercegnek, hogy a csillárokat és a fali- csatlakozókat is eltávolították.
origo.hu
Mutatjuk, mikor tér vissza az viharos eső
