Noha az erdélyi magyar szerkesztőségek vezetőivel évi rendszerességgel tartott kötetlen megbeszéléseken Markó Béla elnök mindannyiszor hitet tesz a sajtó szabadsága és függetlensége mellett, a gyakorlat azt mutatja, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyre nagyobb ellenőrzést kíván gyakorolni a média fölött. Bizonyíték erre az egyik legnagyobb példányszámban megjelenő székelyföldi napilap, a Hargita Népe esete, amelynek irányítását nemrégiben sikerült átvennie az RMDSZ-es többségű megyei képviselő-testületnek. Az 1968-ban alapított, a romániai rendszerváltás óta független lap jogilag a Hargita megyei önkormányzat tulajdona ugyan, anyagilag azonban olyanynyira önfenntartó, hogy nem szorul a testület támogatására, sőt hosszú ideje nem is finanszírozta a tanács. Ennek ellenére a lap kiadójánál indított vizsgálat nyomán a testület arra a következtetésre jutott, hogy az intézmény jogi helyzete rendezetlen és áttekinthetetlen, nem rendelkezik működési szabályzattal, és folyamatos nyomásgyakorlással elérte, hogy Karda Emese kiadóigazgató lemondott tisztségéről. Ezt követően a tanács a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) munkatársát nevezte ki Karda utódjának, megbízva a főszerkesztői teendők ellátásával is, noha a két poszt eddig különálló volt. A Hargita Népe a sajtószabadság elleni támadásként értékeli a lépést, amellyel a szerkesztőség szerint megvalósult a lap politikai ellenőrzés alá vonása, kézi vezérlése. „A politika zöld utat nyert ahhoz, hogy üzeneteit akadálymentesen és szakmai kontroll nélkül juttathassa el az állampolgárokhoz. Tulajdonképpen jogi alap született a manipuláció lehetőségére” – olvasható a csíkszeredai újságírók állásfoglalásában. A szerkesztők különben oly módon nyomatékosították a helyzet súlyosságát, hogy április 30-i lapszámukat a kommunizmus idején használt fejléccel jelentették meg. Miközben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete még nem foglalt állást, tiltakozott a Hargita Népe ellehetetlenítése ellen a Magyar Polgári Párt, amely szerint a lap fölötti politikai kontroll megszerzésével az RMDSZ a sikerpropagandát kifejező kommunikációt pártolja és elutasítja a kritikai magatartást. Nemrégiben kiadott jelentésében a román sajtófigyelő ügynökség szóvá teszi, hogy a székelyföldi magyar sajtótermékek túlnyomó többsége RMDSZ-es politikusok vagy a holdudvarukhoz tartozó vállalkozók tulajdonában van, így kézenfekvő a nyomásgyakorlás lehetősége. És élnek is vele: Verestóy Attila szenátor a tavaly decemberi romániai parlamenti választások kampányában azért váltotta le az ÚMSZ főszerkesztőjét, mert a lap interjút közölt a Markóval szemben függetlenként szenátori tisztségre pályázó Kincses Előddel. Az RMDSZ nemcsak az őt kiszolgáló médiát igyekszik megleckéztetni: a szövetség vezetői megkísérelték már független lapok, televíziók tényfeltáró anyagait is letiltani, sőt bukaresti befolyásukat latba vetve gondjuk van arra is, hogy a közszolgálati tévék, rádiók magyar szerkesztőségei ne alkalmazzanak az alakulattal szemben kritikus újságírókat.
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját