Nem tudnak felejteni a kiskunlacháziak

Pattanásig feszült a helyzet a magyarok és a cigányok között Kiskunlacházán, ahol öt hónappal ezelőtt megöltek egy tizennégy éves lányt. Sok szülő csak kísérettel engedi iskolába a gyermekét, a romák az éj leszálltával támadásoktól, bosszútól rettegnek. A helyzetet tovább rontotta az is, hogy a napokban egy tizenkét éves kislányt próbáltak kirabolni roma fiatalok. A polgármester, Répás József azt mondja: mindent megtettek, amit lehetett.

Vona Adrienn
2009. 05. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Friss virágok és gyertyák sorakoznak a meggyilkolt Horák Nóra emléktáblája előtt Kiskunlacházán. Úgy látszik, a helybéliek nem felejtenek. Igaz, ha akarnának, sem tudnának, hiszen napokkal ezelőtt egy másik kislányt ért támadás a márványtáblától néhány méterre.
– Soha nem fogja kiheverni a lányom azt a támadást, amit átélt – mondja Kobella János, annak a tizenkét esztendős lánynak az apja, akit a napokban az iskolából hazafelé jövet rángattak le biciklijéről.
– Fényes nappal, a hatodik óra után hazaindult, és az egyik mellékutcában megállt mellette egy autó, majd hat-nyolc fiatal elkapta. A kezeit lefogták, a táskáját átkutatták, a zsebeit kiforgatták, és szörnyűségeket mondtak neki: „Azt fogom csinálni veled …” – az édesapa próbál uralkodni magán, de remeg a hangja.
Horák Nóra esetére gondolt
– Kiabált a lányom, de nem történt semmi, úgy látszott, nem érkezik segítség. Nekem azt mondta, folyton arra gondolt: az történik most vele, mint a kis Horák Nórival. (Horák Nórát ismeretlenek 2008 novemberében megerőszakolták, majd megfojtották. A lányra édesapja talált rá a kéjgyilkosságot követő napon. A tetteseket a mai napig is keresi a rendőrség.) A lányom ijedtében bepisilt, de a támadóinak még ekkor sem esett meg rajta a szívük, csak akkor engedték el, amikor az egyikük észrevette, hogy járókelők közelednek – mondja Kobella János, aki miután az esetről értesült, gyermekével autóba ült, és Kiskunlacháza utcáin addig körözött, amíg támadói közül háromra rá nem mutatott a kislány.
– Az eset óta nem ment iskolába a lányom. Egyedül aludni sem mer, még a fürdőszobaajtót is nyitva hagyja, mert fél – magyarázza az édesapa, aki hozzáteszi, eddig is, ha csak tehette, kocsival vitte a gyerekeket az iskolába, de délutánonként nem mindig tud értük menni. – Kiskunlacházán születtem, itt nevelem a három gyerekem, de most úgy érzem, hogy nincs biztonságban a családom. Hová fajulhatnak a dolgok, ha már nappal is gyerekekre támadnak? Régebben tudott itt egymás mellett élni cigány és a magyar, de ma már állandósultak az atrocitások – mondja az édesapa. Szerinte a helyi csellengők sem fiatalt, sem időst nem kímélnek, a szülők helyett az utca neveli őket. (A rendőrség rablás kísérlete miatt indított eljárást, a 12 éves M. Rolandot és a 15 éves N. T.-t gyanúsították meg a bűncselekmény elkövetésével – a szerk.)
Polgárőrök figyelik a gyerekeket
Miközben az édesapával beszélgetünk, polgárőrautó húz el mellettünk, egy édesanya pedig maga előtt tolva a babakocsit, egyenesen az iskola felé siet. – A lányomért megyek, mert egyedül nem engedem, hogy hazainduljon. Attól tartok, hogy ez a két eset csak a kezdet volt – mondja Andrea, aki teljes nevét a családja védelme érdekében nem árulja el. Hirtelen gyerekek lepik el az utcát, kicsöngettek. Egy polgárőrautó áll meg mellettünk, most adják át a szolgálatot.
– Mindennap egy órától háromig a tanintézmények körüli utcákat figyeljük. Igyekszünk szemmel tartani a hazafelé sétáló gyerekeket – mondja Göllény Tiborné, a helyi polgárőrség megbízott vezetője.
– Éjszaka is dolgozunk, sőt a hétvégéken is, ekkor rendőrökkel együtt próbálunk rendet tartani. De nincs könnyű dolgunk. Rengeteg errefelé a lopás, a rablás. Most ötvenen dolgozunk, de folyamatosan lépnek be hozzánk új polgárőrök, pedig fizetést senkinek nem adunk. Egyre több közöttünk a szülő, de még nagymamák is akadnak a soraink között. Van olyan is, aki ötszáz forinttal támogat minket, az sem kevés, jól jön, ha tankolnunk kell – teszi hozzá.
Bujdosó Katalin nyugdíjas, de szabad óráiban polgárőrként dolgozik, úgy ismeri Kiskunlacházát, mint a tenyerét. A Balaton utcában megmutatja azt a helyet, ahol legutoljára Kobella János lányát támadták meg, nem messze a helyi fiatalok „szerelemfalától”. Itt a sok girbegurba név között, több helyen is jól látható a meggyilkolt Horák Nóra keresztneve és mellette a kereszt.
A Zöldfa utcában idősek laknak, itt Bujdosóné sorra mutogatja azoknak a házait, akiket az elmúlt napokban kiraboltak.
– Ez már zűrös környéknek számít, ide szinte mindennap hívnak minket az öregek. Hol a tyúk tűnik el, hol valami más. Megesik, hogy a szatyrot tépik ki az idős emberek kezéből, de volt olyan, hogy valakit egyszerűen leköptek – magyarázza a nyugdíjas polgárőr, majd a cigánysorra fordulunk.
– Egy tizenkét éves kislány, az már nem gyerek, ha a gondolkodását nézzük – véli Sztojka Miklós helyi roma vezető, akit a legutóbbi esettel kapcsolatban kérdezünk. – Egy kamaszt állandóan felügyelni nem lehet, én nem tudom, hogy mit követtek el a roma fiatalok, vagy mit nem… Mi természetesen mindent megteszünk, hogy az ilyesmit elkerüljük. Megbeszélést is tartottunk, a polgármesterrel is konzultáltunk. Egyet kell megérteni: mi a Horák Nóri-gyilkosság óta meg vagyunk bélyegezve! Pedig a rendőrök is tudják, hogy erőszakos bűncselekmény miatt egyikünk ellen sem indult vizsgálat, gazdasági bűncselekményt elkövettünk és szabálysértést is, de mást nem – védekezik Sztojka. – Ha bemegyünk vásárolni a helyi boltba, kinéznek minket. Munkát sem kapunk, helyettünk inkább roma bevándorlókat alkalmaznak. A bőrszínük alapján ítélik el az itteni cigányságot, pedig ha mi is megvehetnénk a mobiltelefont, az MP3-lejátszót a gyereknek, mint a magyarok, nem lenne itt gond. Ezt a legutóbbi esetet is a kislánnyal, felfújta a média – teszi hozzá a vezető. – Higgye el, mi is félünk, sok ma a romák elleni támadás, több helyen is kivégezték már a cigányokat. Állandó készenlétben állunk, nappal alszunk, éjjel pedig figyelünk – mondja a helyi kisebbség irányítója, és igazához kétség sem férhet, mert Sztojka Miklóst lapunk munkatársai ébresztették fel délután fél háromkor. – Jó megoldás lehetne, ha a polgárőrök közé cigányokat is bevennének, erről is egyeztetni fogunk a polgármesterrel – mondja búcsúzóul.
Harmincmillió forint közbiztonságra
A roma polgárőrség ötletét Répás József polgármester sem tartja elvetendőnek, de hozzáteszi, ehhez több esetben is hiányzik az erkölcsi bizonyítvány és a büntetlen előélet.
– Kiskunlacházán sok a lopás, rablás és rengeteg esetben fiatalok a bűnelkövetők. A helyiek félnek, és emiatt nem tesznek feljelentést sem, pedig csak akkor lehet az elkövetőkkel szemben fellépni – mondja Répás József. – Ezért kidolgoztunk egy konkrét javaslatot a büntető törvénykönyv módosítására, amiben a büntethetőségi korhatár leszállítását javasoljuk tizenkét évre, illetve azon szülők felelősségre vonását szorgalmazzuk, akiknek gyermeke veszélyes a társadalomra – teszi hozzá a településvezető.
– Idén harmincmillió forintot költöttünk a közbiztonság javítására, május 11-én adjuk át azt az új épületet, amit a körzeti megbízotti csoport számára újítottunk fel. Azt hiszem, mindent megtettünk, amit lehetett.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.