Gelu Maracineanu, az ügynökség elnöke szerint a fekete-tengeri Kígyók szigete körüli, szénhidrogénben gazdag két övezet – a Midia és a Pelikán, amelynek 80 százalékát Romániának, 20 százalékát pedig Ukrajnának ítélte februárban a hágai Nemzetközi Bíróság – a Sterling Resources által felbecsült tartalékokhoz képest sokkal több gázt és kőolajt tartalmaz. Korábbi becslések szerint a tízmillió tonna kőolaj mellett a Romániához tartozó övezetben 70 milliárd köbméter gáz is van, Maracineanu szerint viszont valójában százmilliárd köbméter gáz rejlik a kontinentális talapzatban.
Az Emil Boc vezette, tavaly decemberben hatalomra lépett bukaresti kormány a hágai bíróság döntése után tette közzé a kanadai cég beleegyezésével a szerződést, illetve annak mellékletét, amely a kontinentális talapzat koncesszióba adásáról rendelkezik. Boc azzal vádolta elődjét, Tariceanut, hogy mandátuma lejárta előtt néhány nappal fogadta el a kanadai céggel kötött koncessziós szerződést, ami a Boc-kormány szerint rendkívül előnytelen a román állam számára. A legutóbbi szerződésmódosítások szerint ugyanis Románia csak évi járadékra jogosult, ami a majdani bruttó olajtermelésnek a 3,5-13,5 százalékát, a bruttó gáztermelésnek pedig a 3,5–13 százalékát teszi ki. Az 1992-es szerződés értelmében viszont – amely még csak próbafúrások végzésére jogosított fel egy céget – az államot a termelés 45 százaléka illette volna meg.
Miközben a bukaresti parlament vizsgálóbizottságot hozott létre a Sterlinggel kötött szerződés záradékainak feltárására, Iulian Iancu, a képviselőház iparügyi bizottságának elnöke közölte: a társaság nem rendelkezik sem környezetvédelmi, sem építkezési, sem az ásványügyi hatóság engedélyével. Adriean Videanu gazdasági miniszter szerint a kormány úgy kívánja módosítani a kanadaiakkal szentesített megállapodást, hogy az állami Romgaz vállalaton keresztül Romániát illesse meg a kitermelt nyersanyag 45 százaléka.
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó