Semmibe vett turisták

Találkozó. Az erdélyi Szatmárnémetiből elszármazott magyarok harmadik találkozójára kerül sor május 23–24-én a verőcei Csattogó-völgyben. A szervezők „protokollmentes, piknik jellegű” rendezvényt ígérnek, amelyen bográcsfőzőverseny, sport- és gyerekprogramok mellett a szatmári kulturális élet jeles képviselői is fellépnek. A részletekről a [email protected] és az [email protected] internetes címeken lehet érdeklődni. (MN)

(Kolozsvár)

Gheorghe Funar polgármester bukása után öt évvel sem mentes a nacionalista szemlélettől a kolozsvári városvezetés. A helyi önkormányzat hamarosan háromnyelvű tájékoztató táblával kívánja ellátni Erdély szellemi és kulturális fővárosának több mint száz műemlék épületét, magyar nyelvű szöveg azonban nem szerepel majd a pannókon.
A mandátumát az idén februárban rendezett időközi polgármester-választáson elnyert Sorin Apostu polgármester szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel közösen megvalósuló projekt célja Kolozsvár épített örökségének népszerűsítése, idegenforgalmi potenciáljának kiaknázása, amelynek révén nekilátnak számos műemlék restaurálásának is. Apostu azzal magyarázta, hogy csak románul, angolul és franciául tájékozódhatnak majd a turisták Kolozsvár nevezetességeiről, hogy a magyar nem világnyelv, másrészt a román frankofon nép. Ennek megfelelően továbbra is Hunyadi Mátyás román származását hirdető tábla éktelenkedik a magyar király 1902-ben leleplezett, Kolozsvár szimbólumának számító lovas szobrán, de nem kap magyar feliratot a főtér másik páratlan ékessége, a Bánffy György erdélyi kormányzó által a 18. században építtetett, jelenleg a Szépművészeti Múzeumnak otthont adó barokk palota vagy Mátyás szülőháza sem.
A városvezetésnek hasonlóképpen nem fontos, hogy a hajdani építtetők nyelvén hirdesse a Farkas utcai református kollégiumot, az 1910-ben épült egykori katolikus leánynevelő intézetet, a Marianumot vagy a Kós Károly tervezte Kakasos templomot. Holott a 19 százalékban magyarok által lakott Kolozsvárra látogató turisták kivétel nélkül ezekre a nevezetességekre kíváncsiak, ami már csak azért is természetes, mivel a második világháború után csak tömbházak és ortodox templomok létesültek a városban. Arról nem beszélve, hogy László Attila alpolgármester szerint a városban évente megforduló mintegy háromszázezer vendég nyolcvan százaléka magyar, akik megérdemelnék az anyanyelvű tájékoztatást. Akárcsak Nagyváradon, ahol a polgármesteri hivatal által tavaly elhelyezett pannók román, angol és magyar nyelven tartalmazzák a műemlék épületek megnevezését és leírását.
Péntek János nyelvészprofeszszor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke frankofóniával álcázott hungarofóbiának nevezte a helyi önkormányzat magatartását, emlékeztetve: már a 16. században sokkal korszerűbben gondolkodó elöljárók vezették a várost, hiszen akkor német nyelvű tájékoztató feliratok is hirdették a középületeket. Sokatmondó az is, hogy Tudor Salagean, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum történelem szakosztályának vezetője a témában úgy nyilatkozott: a román nyelvű leírások mellett a magyar és a német lenne a legmegfelelőbb a kincses városi műemlékek esetében, mivel ezek többsége a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült.