Komoly fegyvertényként könyveli el a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román társaság, hogy legutóbb mintegy száz verespataki családot sikerült elköltöztetni az Erdély szívében tervezett színesfémbánya kiszemelt helyszínéről. A tengerentúli Gabriel Resources romániai leányvállalata a napokban átadta Gyulafehérvár határában azt a 125 lakóházból álló városrészt, ahová a „megvásárolt” verespataki családokat telepítik át.
„Embervásár” a színpadon
A megállapodás értelmében az otthonuk elhagyása mellett döntő verespatakiak pusztulásra ítélt házuk fejében 60 és 160 négyzetméter es ingatlant kaptak Fehér megye székhelyének peremkerületében. Az RMGC még 2003-ban megvásárolta az új lakótelephez szükséges 24 hektáros telket, és a villamos-energia-, víz-, földgáz- és csatornahálózat kiépítésével együtt összesen 32 millió dollárt költött a zöldmezős beruházásra. Az új negyed átadása alkalmából rendezett ceremónián több mint nyolcvanan kapták meg új házuk kulcsát, a többiek a munkálatok elhúzódása miatt csak néhány hét múlva költözhetnek be. Néhány egykori verespatakit a bányatársaság marketingesei felkísértek a rendezvényre előkészített színpadra, ahol előre megírt szöveg alapján adtak hálát az RMGC-nek új otthonukért és a régió „felvirágoztatásáért” kifejtett tevékenységéért. Az egyszerű emberekkel versenyt futva dicsérték a kanadaiakat a szép számban megjelent pártpolitikusok, önkormányzati képviselők is, akik közül Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere kijelentette: „minden épeszű emberhez hasonlóan” támogatja a verespataki arany kibányászását, hiszen az több mint négymilliárd dolláros hasznot hoz Romániának. A beruházás 7,5 milliárd dollárra becsült nyereségét ecsetelte Dragos Tanase, az RMGC vezérigazgatója is, aki szerint a társaságnak összesen 974 házat kell megvennie az Erdélyi-érchegységben fekvő községben ahhoz, hogy elkezdhesse a kitermelést.
Liberális bányatámogatók
Eddig a kanadaiaknak 800 házat sikerült felvásárolniuk úgy, hogy összesen 115 millió dollárt fordítottak ingatlan-tranzakcióra és a lakosok elköltöztetésére. Ezzel egy időben további 80 millió dollárt szánnak a Verespataktól mindöszsze öt kilométerre fekvő új község kiépítésére, ahol 400 lakóházon kívül új polgármesteri hivatalt, orvosi rendelőt, rendőrőrsöt, iskolát, templomot, kultúrházat, múzeumot létesítenek az ipari beruházásba beleegyező lakosok számára. Ráadásul az új községközpontba költöző családok egy-egy tagjának munkahelyet is biztosít a kanadai társaság a bányanyitást megelőző időszakban.
Noha a decemberben leköszönt román kormány környezetvédelmi minisztere, Korodi Attila másfél évvel ezelőtt felfüggesztette a ciántechnológián alapuló beruházás engedélyezési folyamatát, a jelenlegi kabinet több minisztere nyíltan állást foglalt a 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst felszínre hozását célzó projekt mellett. Vasile Blaga régiófejlesztési miniszter, a Demokrata–Liberális Párt főtitkára a napokban Gyulafehérváron leszögezte: személy szerint támogatja az aranybánya megnyitását. „A kormánynak mihamarabb meg kell vitatnia a beruházási tervet. Tudom, hogy a cián alkalmazása miatt sokan ellenzik a projektet, viszont javasoljanak jobb módszert a kitermelésre, ha tudnak” – jelentette ki Blaga. Dragos Nacuta, a román környezetvédelmi tárca szóvivője kérdésünkre azt mondta: Vasile Blaga álláspontja nem befolyásolja majd a verespataki terv elbírálásának folyamatát. „Jelenleg még azt sem tudom megbecsülni, mikor születik döntés a projekt esetleges engedélyezéséről, hiszen szakértőink még vizsgálják a beruházás teljes körű dokumentációját. Afelől azonban mindenkit biztosíthatok, hogy a döntést nem politikai, hanem szigorúan műszaki szempontok alapján, a hatályos jogszabályokat tiszteletben tartva hozzuk meg” – nyilatkozta lapunknak a szóvivő.
Agresszív reklámkampány
Eközben Eugen David, a település ledózerolását feltételező bányaberuházást határozottan ellenző Alburnus Maior Egyesület elnöke úgy véli, a román hatóságok és a kanadaiak kizárólag törvénytelen úton lesznek képesek a gyakorlatba átültetni a Verespatak alatt nyugvó kincs kiaknázását célzó tervet.
– Bennünket nem lep meg, hogy a román kormány tagjai, sőt Traian Basescu államfő a lakosság, a környezet, az épített örökség óvásával szemben az anyagi haszonszerzést részesíti előnyben. Verespatak ügyében le lehet söpörni az asztalról a környezetvédelmi aggályokat, egy dolgot viszont még Romániában sem tehet meg senki: nem vonhatják meg tőlem azt az alapvető emberi jogot, hogy a saját otthonomban éljem le az életemet” – mondta lapunknak a Verespatakon élő Eugen David. A település római kori nevét viselő szervezet vezetője szerint a községben még mintegy száz lakos ragaszkodik a helyben maradáshoz, ők például ajtót sem nyitnak az RMGC költöztetést ajánló képviselőinek. David egyébként azzal is vádolja a kanadai–román vállalatot, hogy a romániai médiában folytatott agresszív reklámkampányával félretájékoztatja a lakosságot a bányaberuházással kapcsolatban. „A társaság által lefizetett bukaresti sajtó túldimenzionálta a projektet támogató Fehér megyei lakosoktól öszszegyűjtött négyezer aláírást, azt viszont agyonhallgatták, hogy mi 25 ezer aláírással nyomatékosítottuk: nem kérünk a ciánból” – emlékeztetett az Alburnus Maior Egyesület elnöke.
Állami részvények a tájrombolóknál. Verespatakon naponta húsz tonna dinamittal kívánják eltüntetni az Erdélyi-érchegység négy hegyét. Ennek érdekében elkezdtek kitelepíteni falvakat, leromboltak százéves házakat, le akarnak dózerolni templomokat és temetőket. Az amerikai forrásokból is működő kanadai Rosia Montana Gold Corporation Verespatak és környéke aranyát kívánja kiaknázni cianidos technológiával, óriási mennyiségű szennylevet tárolva a teljesen eltüntetett Szarvaspatak helyén , és a román állam is részvényese. (H. Gy.)
origo.hu
Gázrobbanás volt egy veszprémi társasházban, egy embert kórházba kellett szállítani
