Újratárgyalja a román igazságszolgáltatás az 1958-ban politikai okokból halálra ítélt Szoboszlay Aladár római katolikus pap perét, amely a bukaresti kommunista hatalom által az 1956-os magyar forradalommal szimpatizáló erdélyiek ellen folytatott megtorlások legkegyetlenebbike volt. A perújrafelvételt évekkel ezelőtt kezdeményezte Szoboszlay Alexandra, a koncepciós eljárás áldozatának Magyarországon élő testvére, aki a román hatóságok hírzárlata miatt évtizedekig abban a hitben élt, hogy bátyja börtönben sínylődik. Az 1948-ban pappá szentelt, Temes és Arad megyében szolgált Szoboszlay Aladárt 33 évesen, 1958-ban ítélte halálra a kolozsvári katonai törvényszék a Román Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával. A plébános valójában a kereszténydemokrata értékek és a tulajdonjog tiszteletben tartását, az elkobzott földek visszaszolgáltatását, valamint a többpártrendszer visszaállítását követelte, az ’56-os forradalom hatására pedig felvetette a föderalizmus, a román–magyar konföderáció gondolatát, amelyben Erdély lett volna az összekötő kapocs Románia és Magyarország között. Szoboszlaynak Erdély-szerte magyarokat és románokat egyaránt sikerült beszerveznie, a Securitate azonban hamar tudomást szerzett a mozgalomról, és kétszáz személyt azonnal letartóztattak. A jogi végzettséggel nem rendelkező Macskási Pál bíró elnökletével a kolozsvári katonai törvényszék a forradalommal való szimpátiájuk jelképeként a Szoboszlay-csoport ötvenhat tagját ítélte el, akiknek összbüntetése meghaladta az ezerháromszáz évet. Közülük tizenegyet halálbüntetéssel sújtottak, és tízet ki is végeztek, Szoboszlayn kívül például a magyar forradalommal együtt érző, a magyar–román kérdés megoldására hivatott Keresztény Szolidaritás Pártja programja jogi kivitelezőjét, Alexandru Fintinaru aradi ügyvédet is.
Szoboszlay Alexandra per-újrafelvételi kérelme kapcsán a romániai igazságszolgáltatásnak másfél évre volt szüksége ahhoz, hogy eldöntse: mely szervnek kell elbírálnia a folyamodványt. A kolozsvári táblabíróság később elutasította a perújítási kezdeményezést, jogosnak nevezve az 51 évvel ezelőtt született ítéletet, holott a bírónő nem látta a jelenleg a Securitate irattárát vizsgáló tanács birtokában lévő ötvenkötetes Szoboszlay-ügyiratot. A koncepciós per nyomán kivégzett pap testvérének fellebbezését nemrég a bukaresti legfelsőbb bíróság tárgyalta, ahol az ügyész arra hivatkozva kérte az ügy ejtését, hogy nem elegendő a kommunista rendszer ember- és törvénytelenségét igazolni, bizonyítani kell a rezsim ellen szervezkedő Szoboszlayék ártatlanságát is. „Ez épp olyan képtelenség, mint azt állítani, hogy a Nicolae Ceausescu ellen 1989-ben fellázadt forradalmárok bűnösök, hiszen megbuktatták a lakosság több mint kilencven százaléka által megválasztott román diktátort” – magyarázta lapunknak a Szoboszlay-ügy jogi képviseletét ellátó Kincses Előd. A marosvásárhelyi ügyvéd precedensértékűnek tartja, hogy a bukaresti ítélőszék végül helybenhagyta a perújítási kérelmet, az eljárással ugyanis pótolni lehet azt a hiányosságot, hogy Romániában nem létezik a politikai elítélteket rehabilitáló törvény. Kincses szerint az ősszel Kolozsváron kezdődő újabb per hosszú ideig eltarthat, ha a bíróság az ötvenkötetes Szoboszlay-dosszié „bizonyítékainak” átvizsgálása, a még élő tanúk kihallgatása mellett dönt. „Ha viszont a bíróság arra az elvi álláspontra helyezkedik, hogy a romániai kommunista rezsim illegitim – mint ahogy azt Traian Basescu államfő kinyilvánította a bukaresti parlamentben 2006-ban elmondott beszédében –, akkor a pert hamar befejezzük, és a Szoboszlay-per valamennyi vádlottjának hozzátartozói élhetnek per-újrafelvételi kérelemmel, aminek végkimenetele csakis az lehet, hogy felmentik az ártatlanul elítélt személyeket” – szögezte le Kincses.
A román kommunista rezsim több száz erdélyi magyart és románt csukatott börtönbe, hurcolt munkatáborokba ’56-tal való rokonszenvezésük miatt. Miközben a jelenleg rendelkezésre álló források szerint 1957 és 1959 között 45 személyt végeztek ki a Román Népköztársaság elleni összeesküvés vádjával, Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész úgy véli: a kivégzettek száma ennél jóval nagyobb.
origo.hu
Gázrobbanás volt egy veszprémi társasházban, egy embert kórházba kellett szállítani
