Mindenképpen sikerként, pozitívumként kell elkönyvelni, hogy az erdélyi összefogás listája megismételte a két versenytárs, a független Tőkés László és az RMDSZ a 2007-es eredményét. Sikertelenségről akkor beszélhetnénk, ha négy mandátumot lehetett volna szerezni, ehhez azonban a megszerzett 450 ezerhez képest 600 ezer szavazatra lett volna szükség, ami valószínűleg nem lett volna teljesíthető – értékelte lapunknak a romániai EP-választások „magyar” eredményét Szász Alpár Zoltán. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karának adjunktusa szerint Szász Jenő, a választási összefogásból kimaradt erdélyi MPP elnöke rosszul tette, hogy távolmaradásra buzdította híveit, a negyedik mandátum megszerzése azonban nem ezen múlt. A politológus rámutat: az MPP mindössze Szász hagyományos választókörzetében, Székelyudvarhelyen és környékén tudott demobilizálni, pozitívumként hatott viszont a választókra, hogy – szembemenve elnökük utasításával – számos erdélyi megye MPP-vezetői nyíltan voksolásra buzdítottak. „Az MPP eléggé heterogén szervezet, nem tudni, mi lesz a jövője. Hiányában Tőkés László egyértelműen viszszahódította a polgári szavazókat az EP-választáson. Biztató, hogy jelenleg van két erős, mobilizálni képes tömb Erdélyben: az RMDSZ és Tőkés EMNT-s tábora. További együttműködésüknek nem is látom akadályát, mindössze azt kell eldönteni, mi a jövője és a formája a magyar összefogás listájának a továbbiakban” – véli Szász Alpár Zoltán.
Bakk Miklós szerint különbséget kell tenni a választók és az erdélyi magyar politika távlatainak nézőpontjai között. A BBTE politikatudományi tanszéke magyar tagozatának vezetője szerint a választók mobilizálása szempontjából lényegében sikeres volt a szereplés: kiderült, hogy nemcsak a verseny, hanem az összefogás is tud mozgósítani. „Az összefogás is nagyjából ugyanazt az eredményt hozta, mint a 2007-es verseny, azaz a magyarság nagyobb részvételét. És itt észre kell vennünk, hogy a kérdés nem pusztán a verseny vagy összefogás előbbrevalóságának kérdése. A lényege sokkal inkább az, hogy a magyar választók a brüsszeli jelenlétet sokkal fontosabbnak ítélik meg – saját közösségi nézőpontjukból – mint a román szavazók” – mondta kérdésünkre az elemző, hozzátéve: ennek oka egy versenyszerű mozzanat: az, hogy az elmúlt négy-öt évben lezajlott egy vita az RMDSZ és ellenzéke között az önálló magyar külpolitikáról, a brüsszeli jelenlét nemzetpolitikai fontosságáról. Bakk úgy véli, az erdélyi magyar politika távlatainak nézőpontjából a mostani eredmény „még nem kudarc”. Szerinte stratégiailag jobb lett volna az RMDSZ–MPP-koalíció, de meghiúsulása nyomán az RMDSZ megerősödött, és most az erdélyi magyar jobboldalnak kell új cselekvési formulát találnia, amire van esély. „Persze egy szervezetileg nem létező, de cselekvőképes EMNT és egy szervezetileg – pártként – létező, de cselekvésképtelen MPP között ez csak nagy önkorlátozással, sok egyeztetéssel tud létrejönni” – húzta alá a kolozsvári politológus. Elmondta, nem tudhatjuk, hogy a magas székelyföldi részvételhez mennyit tett volna hozzá az MPP részvétele, szerinte ugyanakkor nem vált egyértelművé: Szász Jenő világos stratégiai koncepció alapján ellenzi-e az összefogás listáját, avagy csupán duzzogásról van szó. „Ez utóbbit ugyanis nem kedvelik a választók, mert politikai cselekvésképtelenség jele” – figyelmeztetett Bakk Miklós, aki szerint az RMDSZ és az EMNT együttműködésének csak akkor van haszna, ha meg tudja alapozni a többszereplős, de konszenzusos erdélyi magyar politikát.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
