Napi sajtószemle

The New York Times
Sokba kerül az Egyesült Államoknak, de megéri az árát Manasz. A kirgizisztáni támaszpontot ezután tranzitközpontnak nevezik, korlátozzák az amerikai katonák tevékenységét, de az továbbra is biztosítja az utánpótlást Afganisztán felé. Feltehetőleg orosz–amerikai alkuról van szó, de a kirgiz döntés egyértelműen Obama sikere. A két nagyhatalom geopolitikai kiszorítósdiját kihasználva Biskek nagyon jól jár, hiszen az éves bérleti díjat 17,4-ről 60 millió dollárra emelik, s ezenkívül Washington még 36,6 millió dollárt fordít a repülőtér bővítésére, modernizálására, s több tíz millió dollárt invesztál a kirgiz gazdaságba. A megállapodás egy évre szól, s a továbbiak az afganisztáni helyzet alakulásától függnek.

arab news
A tálibok modern amerikai fegyverekkel harcolnak a megszálló csapatok ellen, ugyanis a fegyvergyártó cégek szinte bárkinek hajlandók eladni a fejlesztéseiket, mutat rá a szaúdi lap amerikai tudósítója. Az amerikai védelmi minisztérium vizsgálatot indított azt kutatva, miként kerülhettek amerikai egyenruhák, éjjellátó és barát-ellenség felismerő rendszerek ellenségeik kezébe. A Kormányzati Ellenőrző Hivatal (GAO) álcégeket hozott létre, amely a fegyvergyárosoktól próbált új fegyverrendszereket beszerezni és azokat külföldre szállítani. A 13 hónapos vizsgálat során az álcégek főként telefonon és
e-mail útján kértek ajánlatot a gyártóktól, a termékekért pedig hitelkártyával fizettek. Egyetlen törvényt sem szegtek meg, végeredményként pedig kiderült, hogy az amerikai hadsereg által használt fegyverek közül nagyon sokat teljesen legálisan meg lehet vásárolni, amelyet azután hajóra tehetnek és Afganisztánba szállíthatnak. A próbák során olyan eszközökhöz is hozzájutottak, amelyek nukleáris fegyverek alkatrészei lehetnek vagy az azt hordozó rakéták irányításához szükségesek.

PRESS TV
Az iráni hírtelevízió arról tudósít, hogy az amerikai képviselőház egyik bizottsága olyan tervet valósít meg, amely az iráni energiaszektor ellehetetlenítését célozza. A költségvetési bizottság azt a tervet szavazta meg, amely szerint az amerikai Export-Import Bank nem támogathat olyan cégeket, amelyek Iránba benzint szállítanak vagy a perzsa állam benzin-előállításában részt vesznek. Teherán azzal vádolta meg az Egyesült Államokat a minap, hogy az elnökválasztási botrány erősítésével káoszt akar okozni az országban. A döntés értelmében a svájci Vitol és Glencore, a svájci–holland Trafigura, a francia Total, a brit British Petroleum, az indiai Reliance és más, kisebb cégek kerülhetnek kényes helyzetbe, ugyanis ezek szállítják a legtöbb benzint Iránba. 2007-ben és 2008-ban az említett bank 900 millió dolláros kölcsönt adott a Reliance-nak egy iráni kőolaj-finomító fejlesztésére.