Torz Magyarország-kép a német sajtóban

Egy, a Die Zeitben nemrégiben megjelent írás miatt tiltakozott a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége. A német sajtóban korántsem egyedi eset, hogy valótlan, torz képet festenek Magyarországról. A tizenhat éve működő németországi magyar szervezet első alkalommal emelte fel hangját az ügyben. Ezzel kapcsolatosan nyilatkozott lapunknak Klement Kornél, a szövetség elnöke.

(Köln)

Milyen érzést váltanak ki önből a német nyelvű médiában megjelent híresztelések, hogy „a fasizmus zászlaja alatt” vészhelyzetbe került Magyarország, amely a „barna gátszakadás” után a „XXI. század első fasiszta állama lehet”?
– Az ilyesfajta megállapítások természetesen felháborodást váltanak ki. Mert valótlan, hamis, csúsztatott és mélységesen eltorzított képet festenek az országról. Senki nem vitatja azt, hogy szélsőséges erők jelentek meg Magyarországon is, de ha egész Európát vizsgáljuk, akkor látni kell, ez nem kizárólag magyar jelenség.
– Röviddel az ominózus cikk után a németországi magyarok szövetsége bírálta a volt szociáldemokrata kancellárt, Helmut Schmidtet mint a Die Zeit hetilap kiadóját.
– Nagyon bántott bennünket az írás hangneme, ahogyan teljesen egyoldalú, hamis állításokkal és ferdítésekkel, klisékkel és sablonokkal próbálja az egész magyar nemzetet és az országot idegengyűlölőként beállítani, ami egyszerűen nem felel meg a valóságnak. A sajtó egyik alapszabálya, hogy a szerző ne tényként állítsa be saját véleményét. E téren az író átlépte a határt. Ezért nem is olvasói levelet küldtünk a szerkesztőségnek, amelyben tételesen próbáltunk volna helyreigazítani, hanem rövid és higgadt tiltakozást írtunk.
– Milyen visszhangot váltott ki a reagálás?
– Sok elismerő, a tényeket még inkább részletező, álláspontunkat alátámasztó levelet kaptunk. Úgy érzem, sikerült kifejeznünk a németországi magyarság túlnyomó többségének felháborodását és tiltakozását a cikk ellen. A lap ezután közölt egy másik cikket, amely ellensúlyozta a korábbi írásban foglaltakat, megmagyarázta a jelenlegi magyar helyzetet. Hasonlót észleltünk a Süddeutsche Zeitungnál is. A lap igyekszik a németországi magyaroktól kapott levelek közlésével az előzőleg festett, egyoldalú negatív képet árnyalni. A Die Zeit cikkének sajnálatos következménye, hogy abból több német munkatársam és barátom egyetlen tanulságot vont le: ilyen körülmények között nem utazunk Magyarországra. Csak biztatom őket, hogy menjenek nyugodtan, és ismerkedjenek meg a magyar vendégszeretettel.
– A német újságírók többségének áthidalhatatlan akadályt jelent a magyar nyelv. Így segítségre szorulnak. Csakhogy kizárólag balliberális forrásokra utalnak a cikkekben sorozatosan visszatérő nevek: Konrád, Nádas, Esterházy, Dalos, Gáspár.
– A kapcsolattartás az újságírószakma feladata. Az ő kötelességük, hogy mindenféle nyelvi nehézség ellenére tárgyilagosan és körültekintően tájékozódjanak és annak megfelelően tájékoztassanak. Nem az a mérce, hogy az újságíró kivel beszél és kit idéz, hanem az, hogy az általa festett összkép tükrözze a valóságot.
– A rendszerváltás után arra lehetett számítani, hogy az emigrációban működő szervezetek lemondanak politikai jellegű, a kommunista rendszert ostorozó célkitűzéseikről. Az MSZP-kormányok ártalmas tevékenysége azonban kikényszerítheti az újbóli fellépéseket. Újra aktivizálódnak az emigránsok?
– Már a magyar szervezetek szövetségének megalakításánál úgy gondoltuk, hogy a kommunista rendszer bukása után a szabad magyarországi választások és a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségével befejeződött az emigráció klasszikus korszaka. Azóta nem is nevezzük magunkat emigránsoknak, hanem németországi magyaroknak. Nem akarunk abba a hibába esni, hogy úgymond a farok csóválja a kutyát. A magyar állampolgárok dolga megválasztani azt a kormányt, amit szeretnének. Szövetségünk ezért csak a nyugati magyarságot érintő vagy össznemzeti kérdésekben nyilatkozik, német vagy magyar pártpolitikai vitákba nem avatkozik.
– A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége legutóbb arra szólított fel, hogy mindenki menjen el szavazni az európai parlamenti választásokon. Miért tartották fontosnak ezt a felszólítást?
– Meggyőződésünk, hogy a magyarság számára az Európai Unió új, biztató távlatokat nyit meg. Az Európai Parlamentben szélesebb összefüggésekbe helyezve tudunk felvetni számunkra fontos kérdéseket. A néppárti frakció ülésén például a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi képviselők magyarul beszélnek egymással, együtt gondolkodnak, és rajtuk keresztül olyan fórum alakul ki, amely révén koordinálhatók a határon túli nemzetrészek autonómiatörekvései. A magyarság egységben tud megjelenni Európában, amire eddig nem volt lehetősége.