A bűvös 18 000 nyomában

Míg a közszféra dolgozóinak várniuk kell az adómérséklés miatt nekik visszajáró összegekre, addig a magánvállalkozások legtöbbje már odaadta alkalmazottainak a pár ezer forintot. Egyes szakemberek újabb trükkre gyanakodnak.

A jelek szerint ismét a közszféra dolgozóin csattan az átmeneti kormány ostora, ám ezúttal nem újabb megszorításról van szó. Éppen ellenkezőleg: a személyi jövedelemadó (szja) csökkentése ad okot szakmai vitára és a közszolgák felháborodására.
Mindenekelőtt érdemes röviden felidézni a történéseket. A Bajnai-kabinet az esztendő közepén döntötte el: valamelyest enyhít az szja szabályain, méghozzá úgy, hogy a kedvezőbb rendelkezéseket az idei év első napjától kell alkalmazni. Ez lényegében azzal járt, hogy az szja szerint adózó munkavállalók egy része az első hat hónapban magasabb adót fizetett be. A bruttó 160 ezer forint felett keresők béréből például fél év alatt a kelleténél 18 ezer forinttal vontak le többet, így nekik ez az összeg visszajár.
Az ügy legfontosabb kérdése, hogy a pénzt mikor és hány részletben kell kifizetni a munkavállalóknak. A legtöbb magánvállalkozás hamar kiigazodott a szabályokon, s az első adandó alkalommal – vagyis a júliusi bérrel együtt, augusztus elején – kifizette az adócsökkentés miatt az alkalmazottaknak járó ezreseket. Így cselekedett például egy fővárosi papíripari nagyvállalat és egy kisebb vidéki kereskedelmi cég is. A kormány azonban nem. A Pénzügyminisztérium szerint ugyanis az állam decemberig ráér kifizetni az összegeket a közszolgáknak. Miként a tárca korábban közölte, az év végéig egyenlő részletekben kell átutalni az öszszegeket, a közszférában pedig már júliusban elindították a folyósítást.
Mindennek kissé ellentmond, hogy értesüléseink szerint az államigazgatásban több helyütt egyetlen pluszforintot sem kaptak augusztusban. Ráadásul szakmai berkekben többen nem osztják a pénzügyi tárca álláspontját. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint az szja szabályait módosító törvényből egyértelműen következik, hogy a viszszajáró pénzt egy öszszegben és az első lehetséges alkalommal vissza kell fizetni. – Egyébiránt a munkajog alapelvei is kimondják, hogy a munkáltató nem viselkedhet tisztességtelenül az alkalmazottjával, s ami a munkavállalónak jár, azt a lehető legrövidebb időn belül oda kell neki adni – figyelmeztetett a szakember. Ruszin nem tartja kizártnak, hogy ismét egy trükkös megoldással állunk szemben. A könyvelő – a Pénzügyminisztérium kijelentései alapján – akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a közszférában dolgozóknak csak a decemberi bérrel együtt, azaz január elején utalják át a visszajáró összeget. Ezzel pedig azt érnék el, hogy az adócsökkentés miatt kifizetett, összességében pár milliárd forint már a következő költségvetésnek jelentene kiadást, nem pedig a mostaninak.
Némileg másként látja a helyzetet Horváthné Szabó Beáta. A PricewaterhouseCoopers adószakértője úgy vélekedett: nincs kötelező előírás arra, hogy egy összegben vagy részletekben kell-e átutalni a dolgozóknak az őket megillető forintokat. – Annyi biztos, hogy akinek jár vissza pénz, annak augusztusban valamennyit kapnia kellett volna – közölte Horváthné. Hozzátette, a részletekben történő utalás nem biztos, hogy törvénysértő, ám a munkavállalókat nyilvánvalóan hátrányosan érinti. A szakember mindezt annyival toldotta meg: nem szerencsés dolog, ha a személyi jövedelemadó szabályait év közben módosítják. – A mostani anomália is ebből fakad – fogalmazott. Horváthné végül megjegyezte, csak találgatni lehet, hogy a kormány miért nem határozta meg a pénzek visszatérítésének módját és idejét, de az biztos, hogy a magánszemélyeknek visszajár az az összeg, amit feleslegesen vontak le tőlük.