Átverős adócsökkentés

Bár a kormányzati kommunikáció szerint az adóátrendezés mérsékli a vállalkozások terheit, az iparkamara számításai szerint ennek éppen a fordítottja igaz, és az intézkedések nyomán az érintetteknek két év alatt közel százmilliárd forinttal többet kell befizetniük az államkasszába. A szervezet szerint a hazai vállalatok összbevétele a gazdasági visszaesés miatt 1200 milliárd forinttal csökken.

Mínuszban lesz a vállalkozások számára az adóváltozások egyenlege annak ellenére, hogy a kormányzati érvelés szerint a módosítások éppen a hazai cégeknek kedveznek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb háttértanulmánya szerint jövőre 95–105 milliárd forintot buknak el a vállalkozások az adóátrendezés következtében, miközben a válság miatt hozzávetőlegesen 1200 milliárd forintnyi bevételkieséssel kell számolniuk két esztendő alatt. A kamara számításai szerint a természetbeni juttatások megadóztatása gyakorlatilag elviszi mindazt, amit a járulékcsökkentéssel és az egészségügyi hozzájárulás eltörlésével nyernének a vállalkozások, az egyéb adóemelések pedig már mínuszba fordítják a mérleget.
Az érdekképviselet szerint a béren kívüli juttatások adóterhén felül a legtöbbet az evakulcs, az áfa, a jövedéki adó és a társasági adó növelése, valamint a minimálbér növekedése veszi ki a vállalkozók zsebéből. A háttértanulmány szerint mindehhez hozzá kell adni a hitelkamatok emelkedése miatti pluszterheket, amelyek becsülhetően évi 50 milliárd forinttal rontják a gazdasági szereplők jövedelmi helyzetét. – Közel két számjegyű kamatokkal a hitelezés maximum másfél-két évig tartható fenn az érintett vállalkozói kör összeroppanása nélkül – figyelmeztet az MKIK, amely szerint a bankok hitelezési gyakorlatának szigorítása miatt már így is 200-250 milliárd forinttal csökkent a vállalati kölcsönök összege.
A kamara szerint a gazdasági visszaesés a vállalkozásokat közel tízszázalékos mértékben érinti két esztendő alatt, ami a kormányzati előrejelzéseknél jóval mélyebb válságot jelent. Az adó- és kamatterhek növekedése mellett az uniós források korlátozását is a fejlődés akadályaként említi a háttértanulmány: a jelenlegi szigorú feltételek miatt ugyanis ma a vállalkozások nagyon szűk köre az, akik egyáltalán elgondolkodhatnak a pályázat benyújtásán. Az érdekképviselet hangsúlyozza: a vállalkozásfejlesztésre felhasználható források keretét a gazdaságfejlesztési és a regionális programokban meg kell emelni, és nem lenne szabad néhány hónapra korlátozni a pályázatok befogadását, hanem folyamatos elbírásra lenne szükség. Az MKIK megemelné az uniós támogatások arányát, és átrendezné a kis- és közepes vállalkozások hitellehetőségeit.