Országos visszhangot váltott ki a chomutovi polgármester, Ivana Rápková által elrendelt intézkedés, miszerint az önkormányzat a lakbért, a fűtést, a víz- és csatornadíjat hosszú ideje nem fizetők segélyeiből levonja a közüzemidíj-tartozásokat. Noha a kisebbségügyi miniszter és az emberi jogi biztos élesen bírálta, törvénytelennek nevezte a lépést, a polgármester nem visszakozott. „Nem a romákat büntetjük, csak visszaköveteljük a város pénzét azoktól, akik képtelenek az ország törvényeinek betartására, az alkalmazkodásra, a többségi társadalomba való beilleszkedésre” – mondta. A tartozások összege tavasszal elérte a 240 millió koronát, ekkor rendelték el mintegy 1200 lakos szociális támogatása nagy részének elkobzását a számlák rendezésére. Két roma család azonban bíróság elé vitte az ügyet, s a járási testület ugyan nem nekik adott igazat, a fellebbviteli bíróság ítélete szerint a város törvényt sértett.
A történtek ellenére Chomutov példáját a szomszédos Litvínov is követi, és hasonló döntést hozott az észak-morvaországi Ostrava egyik kerületének polgármestere is. A közvélemény megosztott, az interneten néhány hónapja petíciót tettek közzé a chomutovi polgármester támogatására, amelyet az induláskor több mint százezren írtak alá. Számos európai országhoz hasonlóan Csehországban sem kiváló a cigány és nem cigány lakosság kapcsolata. Az utóbbi időben megerősödtek a cigányellenes jelszavakat skandáló politkai pártok, különösen a romák által sűrűn lakott területeken. A csehországi romák többsége munkanélküli, segélyeken él. Becslések szerint a felnőtt cigányok 61 százaléka felzárkóztató iskolákban tanult, vagy be sem fejezte általános iskolai tanulmányait.
Az idei első fél évben 653 csehországi roma kért menedéket Kanadában, mire Ottawa visszaállította a vízumkényszert Csehországgal szemben. A kanadai hatóságok elutasították azt a felvetést, hogy a cigányok az etnikai indíttatású erőszak elterjedése miatt hagyták el Csehországot.
A véres csata elmaradt a románokkal, mégis nem várt izgalmakat hozott a meccs
