Egyeztetnek az egymilliárdról

Még tart az államigazgatási egyeztetés arról, mikor, miből és milyen összeget utaljon át a pénzügyi felügyelet a kríziskasszába. Vélhetőleg lesz pénz, mert két új törvény kétmilliárd forintra emelte fel a hitelintézetekre kiszabható bírság összegét. A hozzájárulást ebből fedeznék.

Kötelező jótékonykodás. A megítélt támogatásokat ne a nyugdíjfolyósító, hanem – mint más esetekben is – az önkormányzatok, a szociális szolgáltatók, a civil és az egyházi szervezetek juttassák el a jogosultakhoz – ezt javasolja a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Szerintük nem helyes, ha az állam átveszi a szociális és a civil fórumok karitatív feladatait. A krízisalap nem kapcsolódik a meglévő intézményrendszerhez, nem veszi figyelembe a rászorulók egyéni körülményeit, a települések lehetőségeit, hanem adminisztratív módon próbál megoldást keresni. Ez többletköltséget okoz – véli a szervezet.

Noha a rászorulók megsegítéséért létrehozott állami krízisalap augusztus elsején megkezdte működését, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) még nem fizette be a számlára azt a nyolcszázmillió és egymilliárd forint körüli összeget, amelyet korábban a kormány igényelt tőle. Mint megtudtuk, ennek az az oka, hogy még tart az ügyben az államigazgatási egyeztetés. A PSZÁF és a kormány képviselői ennek keretében döntik el, pontosan mennyivel járuljon hozzá a felügyelet a krízisalaphoz, s azt milyen forrásokból finanszírozza. Eddig arról volt szó, hogy a beszedett bírságok szolgálnak majd fedezetül.
Binder István, a szervezet szóvivője lapunknak elmondta: a hitelintézetek a felügyelet számlájára fizetik be azokat a bírságokat, amelyeket a PSZÁF szab ki rájuk különféle szabálytalanságok miatt. A bevételből elsősorban a befektetők és a betétesek garanciaalapját töltik fel. Ezek az alapok a pénzintézetek ügyfeleinek biztonságát szolgálják. Binder közlése szerint a betétesek és a befektetők garanciaalapját nem vonják el, hiszen a kiszabható bírságok maximális összegét az eddigi, jellemzően néhány tíz millió forintról kétmilliárd forintra emelték fel a jogszabályok. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény már hatályba lépett, a fogyasztóvédelmi hatósági eljárásról rendelkező paragrafusokat pedig ősztől alkalmazzák.
A kríziskezelő alapot június 24-én rendelettel hozta létre a kormány. A cél a válság miatt nehéz helyzetbe került családok egyszeri megsegítése húsz-, ötven-, kivételesen százezer forinttal. A kabinet egymilliárd forinttal nyitotta meg a kincstárnál vezetett krízisszámlát. A kasszához közérdekű kötelezettségvállalás címén járulhatnak hozzá magánszemélyek és gazdasági társaságok. A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint a PSZÁF befizetését kormánydöntés, illetve jogalkotás előzi meg. A négy hazai áramszolgáltatót a Magyar Energia Hivatal a július elseje óta hatályos áramtörvény alapján kötelezte, hogy tavalyi árréstöbbletük hatvan százalékát, hárommilliárd forintot utaljanak át a kríziskasszába. Ezt eredetileg a fogyasztóknak kellett volna visszatéríteni.
A Kormányszóvivői Iroda úgy tájékoztatott: más személyek, szervezetek kötelező befizetéseiről a kormány nem hozott határozatot. Közölték, a miniszterelnök és a miniszterek a társadalmi felelősségvállalás jegyében önként döntöttek arról, hogy felajánlásokat tesznek. Az állami cégek azon vezetőit, akiknek jövedelme meghaladja a havi kétmillió forintot, a tulajdonosi jogokat gyakorló intézményeken keresztül a kormány felkérte, hogy havi jövedelmük bruttó kétmillió forint feletti részét fizessék be.