Néhány civil szervezet szerint a bankok hazánkban többet engednek meg maguknak, mint Nyugat-Európában. – Felmerült a gyanúja, hogy a pénzintézetek Magyarországon nem pontosan azokat az elveket és működési gyakorlatot alkalmazzák, amit a nyugat-európai országokban, ezért hamarosan nemzetközi szakértők segítségével vizsgálatot indítunk ebben a témában – közölte lapunkkal Korsch Péter, a Hitelesek.org civil szervezet elnöke. – Amennyiben a feltevéseink beigazolódnak, s kiderül, hogy a pénzintézetek diszkriminálják a magyar lakosokat és cégeket, akkor az Európa Bizottsághoz fordulunk – tette hozzá a szakember.
Madari Tibor, a Magyarok Szövetségének ügyvédje szerint nem kell messzire mennünk, hogy szembetűnők legyenek a banki módszerek közötti különbségek, már Ausztriában is sokkal átláthatóbbak a konstrukciók, mint nálunk. – A bankok egy része gyarmati területként tekint hazánkra. Itt nem szükséges késsel-villával enni, s nem kötelező betartani minden olyan szabályt, amelyek Európa nyugati felén kötelezők – állítja az ügyvéd. Madari Tibor szerint az uniós versenyjogba ütközhet, hogy a bankok nem, vagy csak nagyon nehezen és drágán hajlandók hitelezni a hazai cégeknek. Mivel a külföldi tulajdonban lévő társaságok a saját országukban könnyebben és olcsóbban juthatnak forrásokhoz, előnyösebb helyzetben vannak, mint a magyar vállalkozások – tette hozzá. A szakember szerint emellett a kamatpolitikát, az egyoldalú szerződésmódosításokat és az átláthatóságot is meg kell vizsgálni.
A céges hitelek visszatartását az utóbbi hetekben több vállalkozói szervezet is a bankok szemére vetette. Emlékeztettek arra, hogy a pénzintézetek ígéretet tettek arra, hogy a válságban nem hagyják cserben a magyar vállalkozókat, s finanszírozzák a gazdaságot, hogy elkerüljék a krízis további elmélyülését. A Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam egyáltalán nem tartatja be a bankokkal a fogadalmukat, így a hazai cégek amellett, hogy piacot veszítenek, munkahelyeket is kénytelenek megszüntetni. Vagyis saját maguk alatt is vágják a fát, hiszen a munkahelyüket elveszítők nem tudják törleszteni a hiteleiket. A VÉSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a bankok nem minden országban bojkottálják a kis- és közepes vállalkozásokat. Németországban például állami pénzeket kaptak, konkrétan azzal a céllal, hogy abból a német vállalkozásoknak nyújtsanak hiteleket. Magyarországon az FHB és az OTP kapott pénzt erre a célra, de a vállalkozók véleménye szerint semmi jel nem utal arra, hogy az elmúlt hónapokban élénkült volna a céges hitelezés.
Varga István közgazdász, a Magyar Adófizetők Szövetségének elnöke az egyoldalú szerződésmódosításokat tartja a magyar és a nyugat-európai banki gyakorlat egyik legfőbb különbségének. Mint elmondta, más országokban elképzelhetetlen a szerződések hasonló módosítása. Emellett a közgazdász szerint a hazánkban és a nyugaton alkalmazott díjakat és költségeket is górcső alá kellene venni. Varga István szerint ez utóbbiak vizsgálatára azért van feltétlenül szükség, mert egy nemrégiben készült európai uniós felmérés elmarasztalt néhány Nyugat-Európában működő pénzintézetet, amiért indokolatlanul nagy különbségeket talált a díjaik között. – Magyarország ugyan nem szerepelt a felmérésben, de jól látható, hogy nálunk még a nyugatiaknál kifogásolt díjaknál is jóval nagyobb költségeket számolnak fel a pénzintézetek – nyilatkozta Varga István.
Ugyanakkor Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője szerint nem lehetnek jelentős különbségek a Magyarországon és a külföldön működő pénzintézetek gyakorlatában, mivel ezek ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. – A hazai bankok nagy része külföldi tulajdonban van, s ezek a társaságok, amikor Magyarországra érkeztek, magukkal hozták a külföldön is alkalmazott módszertanukat, az eljárásaikat, sőt, a termékeiket is – közölte a szóvivő.
