Megelőzés helyett büntetéssel kísérleteznek

Megelőzés helyett a büntetést választja a kormányzat az iskolai erőszak visszaszorítására. Az augusztus 12-én bejelentett törvénymódosító javaslat szerint a szülővel vagy hozzátartozóval szemben eljárást lehet indítani, ha az a viselkedésével megsérti az iskola szervezeti és működési szabályzatát. A kérdés csak az, hogy mindezt hogyan lehet majd a gyakorlatban megvalósítani.

Mint arról már korábban beszámoltunk, augusztus 12-én Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára bejelentette, a kabinet támogatja az iskolai erőszak megfékezését célzó szocialista képviselők által jegyzett törvénymódosító javaslatot. Az indítvány szerint az iskolák lehetőséget kapnának arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározzák a területükön tartózkodó szülők, illetve más személyek számára kötelező szabályokat, amelyek garantálják az iskola biztonságos működését. Az ezeket tartalmazó dokumentumot mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A fenti szabályzatban meghatározhatják az intézmények, hogy milyen magatartásformát várnak el a résztvevőktől nemcsak a tanítási idő alatt és után, hanem a különböző rendezvényeken is. A tervezet 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtaná azt, aki az iskola területén botrányt okoz, vagy az intézmény bármely dolgozójával szemben a szervezeti és működési szabályzatban lefektetett viselkedési normát megszegi. Információink szerint az ilyen eseteket az adott oktatási intézmény törvényességi felügyeletét ellátó szervnél, a területileg illetékes jegyzőnél kell bejelenteni, aki az ügyben az eljárást lefolytatja, bár erről sem a javaslatban, sem a tervezetben említett 218/1999-es számú kormányhatározatban nem esik szó.
Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg botrány okozása címén nem indítható szabálysértési eljárás, így csak akkor büntetendő a szülő iskolai szabályzatszegése, ha az kimeríti a garázdaság fogalmát is. A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli a javaslatot, ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy a szabályszegő szülő hajlandó lesz-e befizetni a büntetés összegét. Galló Istvánné, az érdekképviselet elnöke elmondta, hogy már korábban tárgyalásokat kezdeményeztek, egyeztették javaslataikat az oktatási minisztériummal és az igazságügyi minisztériummal egyaránt az iskolán belüli erőszak megfékezésének lehetséges megoldásairól.
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint pozitívumként értékelhető, hogy az oktatási tárca elgondolkodott az iskolai erőszak problémáján. Azonban ezt a javaslatot több szempontból sem tartják célravezetőnek. Újabb falat emelhet az indítvány a szülők és az iskola közé azoknál, akik ismerik a törvényt. Mint mondta, fontos kérdés a javaslat gyakorlati megvalósíthatósága is. – Mi történik akkor, ha a szülő nem ismeri el a szabálysértést? Kinek, mit és hogyan kell vagy lehet bizonyítania egy ilyen eljárás során, amely évekig is elhúzódhat? Ki védi meg az intézményt vagy annak dolgozóját az esetleges szülői bosszútól? – sorolta a kérdéseket Kerpen. Szerinte célravezetőbb lenne, ha az erőszak megelőzésére és nem a megtorlására helyezné a hangsúlyt a jogszabálytervezet. Olyan törvényre lenne szükség, amely meggátolja az agressziót kiváltó helyzetek létrejöttét. A PDSZ javaslata szerint jogszabályban kellene rögzíteni azt, hogy szabálysértést követ el az a szülő, aki az intézmény többszöri megkeresésére sem reagál, és nem hajlandó kapcsolatba lépni az iskolával. Ezt elutasította a tárca tavaszi egyeztetésük során. Kerpen szerint erősíteni kellene az iskola és a szülők kapcsolatát, és meg kellene oldani az iskolán kívüli nevelési tevékenységek finanszírozását is.