Révkomáromi kérdőjelek

A szlovákiai magyarok körében elterjedt, hogy a révkomáromi Selye János Egyetemet szeptembertől lefokozzák, és a továbbiakban főiskolaként működik majd. Az egyetem rektora, Tóth János szerint azonban továbbra is sajtóhírekről van csupán szó, mert a kategorizációs folyamat még nem fejeződött be, a végső döntésre várni kell.

(Pozsony)

Szlovákia 32 egyetemének felülvizsgálatát és az új kategorizálást Ján Mikolaj oktatási miniszter rendelte el annak alapján, hogy a szlovákiai felsőoktatási intézmények közül a nemzetközi felmérések alapján egy sem került be a világ első ötszáz egyetemébe. A tárca értékelése szerint sok professzor és egyéb tudományos dolgozó több intézménnyel is szerződéses viszonyban van, csak azért, hogy az egyetemek megfeleljenek olyan mennyiségi mutatónak, mint az egy professzorra eső diákok száma, ugyanakkor valós tudományos munka nem folyik irányításuk alatt, azaz elmaradnak a minőségi mutatók. Ezért döntött úgy a minisztérium a kormány beleegyezésével, hogy három kategóriába sorolják a felsőoktatási intézményeket, az elsőben lesznek az egyetemek, a másodikban a főiskolák, a harmadikban pedig a szakfőiskolák. Az felsőoktatási intézmények átvilágítását a tárca az akkreditációs bizottságra bízta, amely tavasszal kezdte meg a munkáját, s mint Tóth János mondja, előreláthatólag augusztus végén fejezi a felméréseket. „Ezt követően dolgozzák ki az értékeléseket, amelyeket minden egyetem rektorátusa megkap, annak alapján véleményezheti a dokumentumot szóban és írásban minden vizsgált intézmény. Az akkreditációs bizottság végső döntését kollektívan hozza meg, azt adja majd át ajánlásként az oktatási miniszternek. Vagyis arra, hogy milyen besorolást is kap a Selye egyetem, legalább még egy hónapot várnunk kell” – állítja a rektor.
Az oktatási tárca elképzelései szerint Szlovákiában legfeljebb hat-nyolc egyetem működhetne, mintegy húsz kapna főiskolai besorolást, a további négy-hat pedig szakfőiskolává alakulna át. Az egyetemek és a főiskolák között az alapvető különbség a kutatási tevékenységben lenne, a későbbiekben erre külön figyelmet szentelne a tárca. Ugyanakkor a főiskolákon a magisteri képzés mellett megmaradna a doktoranduszképzés is, vagyis – mint Tóth János mondja – a főiskolai besorolás a Selye János Egyetem eddigi munkájára nem lenne semmilyen hatással, „leminősítésről, degradálásról tehát szó sincs. Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy ötéves intézményről van szó, az oktatási folyamat nagy elismerése lenne, ha elérnénk ezt a besorolást, amire egyébként megvan minden esélyünk” – tájékoztatott az egyetem rektora.