Ciántechnológián alapuló színesfémbányát nyitna az erdélyi Szigethegység déli peremén az ausztráliai Castle Europe tulajdonában lévő Deva Gold Rt., amely nemrég folyamodott hatósági engedélyért az illetékes környezetvédelmi igazgatósághoz. Az ausztrál anyacég tulajdonosa ugyanaz a Frank Timis román üzletember, aki a kilencvenes évek végén belevágott a később a kanadai Gabriel Resources által átvett, Romániában és hazánkban egyaránt élesen kifogásolt verespataki aranybányaprogramba. A Deva Gold – amelyben a román állam húsz százalékban birtokol részvényeket – a Dévától húsz kilométerre fekvő Felsőcsertés alatt nyugvó színesfémlelőhelyet kívánja hasznosítani.
Nicolae Stanca vezérigazgatótól megtudtuk, a társaság eddig 30 millió eurót fordított próbafúrásokra, s az összesen 150 millió eurós beruházással 32 millió tonna aranyércet termelne ki 11 év alatt, 64 tonna tiszta aranyat remélve nyereségként. Közölte, csak a munkálatok második szakaszában, zárt rendszerben alkalmaznának ciántechnológiát, betartva a romániai és európai szabványokat, a 225 ezer négyzetméteres meddőhányó biztonságát pedig több védőgáttal szavatolnák. Úgy tudjuk, hogy a társaság eredetileg a Felsőcsertés közeli Voja falu külterületére két, összesen 871 ezer négyzetméteren elterülő zagytározót tervezett, a mérgező anyagok várható környezeti hatásától tartva azonban a helybeliek eltanácsolták a Goldot.
Miközben a munkanélküliség sújtotta, 3400 lelkes Felsőcsertésen tárt karokkal várják a 750 munkahelyet ígérő beruházókat, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet aggodalmának adott hangot a bányaprogram miatt, mivel a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai gátszakadáshoz hasonló baleset bekövetkeztekor a szennyezés a Maroson keresztül ismét a Tiszába jutna. Szegeden közmeghallgatást tartottak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pedig jelezte: hatásviselő félként az espoói egyezmény értelmében részt venne a Hunyad megyében tervezett aranybánya engedélyezési eljárásában.
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten