Elítélték a társukat felakasztó rabokat

Súlyos fegyházbüntetéssel sújtotta tegnap a bíróság azokat a fiatalokat, akik két éve megkínozták és megölték zárkatársukat a tököli intézetben. A sértett édesapja szerint a büntetés-végrehajtás őrségének mulasztása is közrejátszott a tragédiában.

Bántalmazta a kamaszt. Három év börtönre ítélte és három esztendőre eltiltotta a gyermek- és ifjúságfelügyelői hivatás gyakorlásától a Szegedi Ítélőtábla tegnap azt a férfit, aki 2007 elején bántalmazott egy rábízott fiút a kalocsai gyermekotthonban. A most 38 éves, korábban garázdaság miatt feltételesen szabadlábra bocsátott E. Zoltán 2007 februárjában éjszakai ügyeletet látott el az otthonban. Este felszólította a fiút, hogy takarítsa ki a mellékhelyiséget. A kamasz ezt megtagadta, és káromkodva kiment. E. Zoltán ezért többször belérúgott. A fiú a vécébe menekült, a felügyelő utánaeredt, és tarkón ütötte. A sértett rosszulléte ellenére kitakarított, majd közölte a felügyelővel, nem érzi jól magát, de az nem törődött vele. Másnap az iskolából vitték kórházba a fiút, akinek néhány órával később kivették a lépét.

Elítélte tegnap a Pest Megyei Bíróság azt a négy fiatal férfit, akik két éve Tökölön, a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében megkínozták, majd felakasztották zárkatársukat. A sértett elhunyt. Miszori László tanácsa emberölésben és szemérem elleni erőszakban találta bűnösnek a csoportot, s az elsőrendű vádlott V. Jánosra 20, a másodrendű M. Ádámra 13, a harmadrendű P. Ferencre 14, a negyedrendű V. Tiborra 8 évnyi fegyházat szabott ki, kizárta őket a kedvezményből, s az összes terheltet eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős, a védelem felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, az ügyész gondolkodási időt kért.
Az utolsó szó jogán tett nyilatkozataik szerint P. Ferenc és V. Tibor megbánták a történteket, V. János ártatlannak vallotta magát, és súlyos hibának minősítette, hogy megvádolták. M. Ádám elfogultsági indítványt kívánt beterjeszteni a Pest Megyei Bíróság, illetve az egész magyar igazságszolgáltatás ellen. Azt állította, hogy az ítészekre súlyos médianyomás nehezedett a bizonyítás alatt, ezért új eljárást kért egy másik bíróságon, a sajtó teljes kizárásával. Miszori László jelezte, hogy a hasonló észrevételek rögzítésére csak a bizonyítási eljárás végéig van lehetőség, ezért elutasította a javaslatot. M. Ádámot vélhetőleg rosszul tájékoztatták lehetőségeiről. Mint arról korábban beszámoltunk, a terheltek többsége olyan szellemi színvonalon van, hogy gyakran még a vádat sem értették meg, a bírónak vulgáris kifejezéseket kellett használnia a bizonyításban, hogy szót értsen velük.
Emlékezetes, a vádlottak a tököli intézetben töltötték más bűncselekmények miatt kiszabott büntetésüket, ahol már összeszokott közösséget alkottak. 2007 októberében került zárkájukba V. Barnabás, akit lopás miatt ítéltek el. A félénk, gyenge fizikumú fiatalember összesen három napot töltött a börtönben, mielőtt megölték. A sértettet zaklatni kezdték, megverték, és énekeltették. Később arra kényszerítették, hogy kézzel, majd szájjal elégítse ki társait. A csoport nem érte be ennyivel, ketten közülük análisan meg is erőszakolták V. Barnabást, miközben folyamatosan verték. Az esti villanyoltás után V. János közölte vele, hogy fel kell őt akasztaniuk, mert csak így vehet le egy átkot az elsőrendű vádlott gyermekéről. Azt mondták a sértettnek, hogy az akasztás nem igazi, levágják a kötélről. A megalázott V. Barnabást a zárka mennyezete alatt futó fűtéscsőre akasztották fel, a lepedőből készített kötélre, de az elszakadt, és a sértett kis híján megfulladt. A csoport ekkor rájött, hogy veszélyes lehet, ha társuk jelenti a történteket, ezért a fiút megint felakasztották. V. János teljes testsúlyával rá is nehezedett a csövön lógó áldozatra, aki megfulladt. Az eset után riasztották az őrséget, azt állították, hogy V. Barnabás öngyilkos lett. Az ügyben először közigazgatási eljárás indult, de M. Ádám két nap múlva jelezte, hogy emberölés történt. V. Barnabás boncolása addigra befejeződött, így a bíróság közvetett adatokra támaszkodott a szemérem elleni erőszak bizonyításakor. Az eljárásban felvetődött az őrség felelőssége is, ám a bűncselekmény idején szolgálatot teljesítők azt állították, hogy húszpercenként ellenőrizték a zárkát. Ezt a vádlottak vallomása is cáfolta, mint mondták, a kínzás órákig is eltarthatott, s a mellékhelyiség ajtajával eltorlaszolták a zárka kémlelőnyílását, hogy az őrök ne láthassanak be.
V. Barnabás édesapja kártérítési pert indított a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ellen a történtek miatt, az eljárás még folyamatban van.