Kockázatok az új büdzsében

Bizonytalan lábakon áll a jövő évi költségvetés – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács tegnap egymástól függetlenül. A legfőbb veszélyt az a kormányzati stratégia jelenti, amely a hazai kilábalást a világgazdaság fellendülésétől reméli, márpedig ez a passzív várakozás mindkét testület szerint igen kockázatos. A Költségvetési Tanács ráadásul úgy látja: a gazdaság elveszett dinamikus növekedése még 2012-ben sem tér vissza.

Több oldalról is jelentős kockázatok övezik a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát – állapította meg értékelésében tegnap az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Költségvetési Tanács, egymástól függetlenül. A remélt hazai kilábalás nemzetközi háttere mindkét testület szerint rendkívül bizonytalan, ez pedig azért jelent komoly problémát, mert a 2010-es büdzsé jobbára csak a világgazdasági fellendülésre alapoz, vagyis arra vár, hogy az exportpiacaink beindulása majd hazánkat is magával ragadja. Erre a passzív várakozásra márpedig igen kockázatos egy költségvetést építeni – derül ki a jelentésekből, amelyek szerint a nemzetközi környezet bizonytalansága jelentősen leszűkítheti a hazai büdzsé mozgásterét.
Az ÁSZ szakemberei szerint a világgazdaság jövőbeni alakulása mellett a hazai nagy ellátórendszerek is veszélybe sodorhatják a jövő évi költségvetést, mivel – a korábbi évekhez hasonlóan – a kabinet most sem készített hatáselemzéseket a többéves kihatású, fontos döntésekhez. Az állam emellett továbbra is rátelepszik a gazdaságra: az ÁSZ kimutatása szerint jövőre 52 fajta elvonáson keresztül kívánja biztosítani a büdzsé bevételeit, ráadásul úgy, hogy az adóterhek csökkenésének nyoma sincs. A különadó eltörléséből a vállalkozások gyakorlatilag semmit nem érzékelnek majd a társasági adó emelése miatt. Mint az ÁSZ rámutat: a jövő évi társaságiadó-bevétel lényegében megegyezik az idei évre várható társasági adó és különadó összegével.
*
A járulékcsökkentés kedvező hatását a számvevők szerint mérsékli a rehabilitációs járulék nagymértékű emelése, a vagyonadó bevezetése pedig 50 milliárd forintos többletterhet ró a lakosságra. A gazdaság visszaesése és a fogyasztás csökkenése miatt a számvevők úgy látják: a társasági adóra és az áfára vonatkozó terveket kockázat övezi, s ugyanez érvényes az adóhátralékokra, amelyek behajtása bizonytalan. Az állam által vállalt kezességek és garanciák szintén alááshatják a költségvetési terveket, ahogyan az államadósság kamatterhei is, amelyekre 1153,3 milliárd forintot, a társaságiadó-befizetések dupláját különítette el a 2010-es költségvetés. Az ÁSZ egyúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy a feladatok és az azokhoz rendelt források nincsenek összhangban egymással, vagyis nincs elegendő pénz a büdzsében előírt valamennyi állami célkitűzés teljesítésére.
Az önkormányzatokra vonatkozó költségvetési tervek ugyancsak kritikát kaptak. A számvevők itt azt nehezményezték, hogy a 120 milliárd forintos elvonás háttere nem ismert, azaz egyelőre nem lehet eldönteni, megalapozottan kéri-e a kabinet a településektől a megtakarítást. A munkanélküli-segélyekhez kapcsolódó kiadásokkal szintén gond lehet. Az ÁSZ emlékeztet: a nyilvántartott álláskeresők száma már az idei első fél évben is 101 ezer fővel volt több, mint egy évvel korábban, ráadásul a foglalkoztatottság általában 2-3 negyedévnyi késéssel reagál a gazdasági teljesítmény változásaira, vagyis könnyen előfordulhat, hogy álláskeresési támogatásra a terveknél végül több pénzt kell kifizetni.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg tegnap publikált jelentésében a Költségvetési Tanács. A testület több ponton gyakorlatilag megismételte az augusztusban már megfogalmazott kétségeit. Ezek szerint az állami vállalatok vesztesége megtorpedózhatja a büdzsében szereplő tervek teljesülését. A testület az önkormányzatok eladósodását is veszélyesnek találja, mivel az a tervezettnél jóval nagyobb hiányt okozhat az államháztartásban. Figyelemre méltó, hogy a gazdasági visszaesést illetően a tanács rövid távon némileg optimistább a kormánynál, ám úgy látja: a korábbi években elvesztett dinamikus növekedés – a kormányzati előrejelzéssel ellentétben – nem tér vissza 2011-ben, de még 2012-ben sem. A friss prognózis azzal számol, hogy a magyar gazdaság három év múlva is csak 3,3 százalékkal tud bővülni, a foglalkoztatás helyzete pedig nem javul érdemben. A reálkeresetek 2011-ben kezdhetnek el nőni, igen szerény, egy százalék alatti mértékben. A tanács tegnapi közleményében az áttekinthetőségére hivatkozva egyébként azt javasolta a kormánynak, hogy tegye közzé a költségvetés készítésének alapjául szolgáló adatokat, közöttük azokat is, amelyekre a kabinet makrogazdasági előrejelzése támaszkodik.

Dagad az államadósság. A bruttó államadósság 2009-ben a GDP 78,8 százalékát, jövőre a 79,2 százalékát teszi ki – tette közzé friss előrejelzését honlapján a Pénzügyminisztérium. A dokumentum éves átlagban a versenyszférában a foglalkoztatottak számának 3,5 százalékos csökkenésével számol az idén, 2010-ben a foglalkoztatottak száma további közel 2 százalékkal csökkenhet a szektorban, így öszszességében 2009-ben 10 százalékhoz közelítő, 2010-ben pedig 10-10,5 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezheti a magyar gazdaságot. (MTI)