Kommunista befutó

A régi bolgár kommunista elit képviselőjét választották az UNESCO elnökévé, szemben a bombabiztos befutónak hitt Hoszni Fárukkal, az egyiptomi kulturális miniszterrel. A megbukott miniszter „zsidó összeesküvést” lát az események mögött.

Hoszni Fáruk teljesen biztos volt a szavazás előtt abban, hogy csakis ő nyerheti meg az ENSZ kulturális szakintézményének elnöki posztját, ám egy rossz tréfáján rajtavesztett. Az egyiptomi parlament előtt korábban azzal viccelődött, hogy saját kezűleg fogja elégetni az egyiptomi könyvtárakban tárolt izraeli könyveket. A nemzetközi zsidó szervezetek és jeles francia értelmiségi képviselők – az UNESCO központja Párizsban van – antiszemitizmussal vádolták meg Hosznit, és kétségüket fejezték ki az iránt, hogy ő maga képes lenne-e megvédeni a szervezet kulturális hagyományait. A botrány olyan nagyra dagadt a kijelentések elemzése során, hogy a minisztert több internetes oldalon könyvégetőnek nevezték, ám az utolsó pillanatig úgy tűnt, annyira nem ronthatta le a kijelentés Hoszni imázsát, hogy elveszítse a választást. A nyolc ellenlábas közül egyedül az osztrák Benita Ferrero-Waldner számított ismert névnek, így a bolgár jelölt győzelme teljes meghökkenést jelentett.
Az 57 éves Irina Bokova lett az UNESCO 62 éves történetében az első női főtitkár, egyben ő az első kelet-európai elnök a szervezet élén. Ennélfogva nem is meglepő, hogy Bokova bizony nagyon komoly kommunista múltra tekinthet vissza. Édesapja a Rabotnicseszko Delo kommunista napilap főszerkesztője volt, kapcsolatrendszere révén juttatta el lányát a privilegizált angol gimnáziumi végzettséghez, majd a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetéhez. Diplomáját 1976-ban szerezte, és nem sokáig késlekedett, a New York-i székhelyű ENSZ egyik tanácsadója lett. Később, 1995– 1997 között Bulgária és az EU kapcsolatrendszerét koordinálta, 1996–1997 között rövid időre Bulgária külügyminisztere volt. 1996-ban Bulgária alelnöki címére pályázott, 2001–2005 között a külügyi bizottság elnökhelyettese volt. A politikusnő a rendszerváltás után a Bolgár Szocialista Pártban folytatta politikai karrierjét, tagja volt 1996–97-ben az akkori szocialista kormánynak, majd 2005 óta Bulgária franciaországi és monacói nagykövete lett.
Az egyiptomi miniszter a kairói reptéren egyértelművé tette, hogy szerinte nemzetközi zsidó összeesküvés áldozatává vált, amelyet New Yorkból irányítottak. Az elemzők egy kissé eltérően gondolkodnak ebben a kérdésben, ám legtöbben megjegyzik, Hoszni lett volna a harmadik mozlim, aki valamely ENSZ-tagszervezet főtitkára lehetett volna (Butrosz Butrosz Gáli volt ENSZ-főtitkár és Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője után, mindketten egyiptomiak), de az első, aki megválasztása előtt szalonképtelen kijelentéseket tett.