MÁV biztosító: fizet az egykori ügyfél is

Fizetniük kell a MÁV biztosító egykori ügyfeleinek is, ha korábban kárt okoztak egy másik autósnak – áll a bíróság jogerős ítéletében. A tavaly megszűnt céget volt vetélytársai perelték be, s ez bátoríthatja a pénzükre váró kisebb társaságokat is.

Eltűnt milliárdok. Tavaly augusztusban vonta vissza a MABISZ a MÁV ÁBE működési engedélyét, a döntéssel a tagok biztosítási jogviszonya is megszűnt. Négy éve, röviddel megalapítása után kezdődtek a bajok a biztosítónál, amely rendkívül olcsó szolgáltatásaival rengeteg ügyfelet szerzett a vetélytársaktól. Szakemberek már az indulásakor figyelmeztettek, hogy a szerződők magas száma több káreseménnyel is jár, s az alacsony díjakból lehetetlen megtéríteni a veszteséget. A szervezet vezetőjét, Kiss Bálintot egyebek mellett többmilliárdos sikkasztással gyanúsítják.

Jogerős az a bírósági ítélet, amely szerint a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE), illetve autós ügyfele együttesen kötelesek megtéríteni az utóbbi által okozott kárt – tudta meg az MTI. A hatósági eljárást azután kezdeményezte a két nagy biztosító – a Generali és az Allianz –, hogy a MÁV ÁBE számos esetben késett az ügyfelei által okozott károk megtérítésével a kötelező felelősségbiztosítás alapján, így a károsultak saját társaságukkal rendeztették azt. Ennek az volt a feltétele, hogy a kérelmezőnek egy cégnél kellett lennie a kötelező és a casco biztosításának is, mert a társaságok utóbbi alapján végezték az előzetes kárrendezést. A biztosító megjavíttatta ügyfele autóját, majd annak helyébe lépett, és az így létrejött új jogviszony alapján követelte a MÁV ÁBE-től a kifizetést, amit utóbbi sokszor megtagadott. A nagy biztosítók ezután indítottak pert a társaság ellen. Időközben a MÁV ÁBE csődbe ment, megkezdődött a felszámolása, ezért a felperesek megpróbálták kiterjeszteni keresetüket a cég ügyfeleire is.
Az elsőfokú bírósági ítélet kimondta, hogy a szerződött ügyfél csak akkor tartozik felelősséggel, ha a kár meghaladja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló rendeletben szereplő összeget, azt, ameddig a társaságnak kötelező helytállnia. A szabályok szerint ez ötszázmillió forint dologi károknál, és másfél milliárd forint személyi sérüléseknél. A verdikt megemlítette, hogy a Generali viszont csak 300 ezer forintot fizetett ki ügyfelei részére az említett módon. Másodfokon ezzel ellentétes döntés született, amely kimondja, hogy a biztosítótársaságtól a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló rendelet, ugyanakkor ügyfelétől a polgári törvénykönyv 345. paragrafusa alapján követelhető a fizetés. Utóbbi jogszabály a veszélyes üzemi felelősségről szól, és kimondja, hogy aki autót üzemeltet, az köteles megtéríteni az azzal okozott kárt. Az ítélet szerint a biztosító egyesület és az ügyfele egyszerű pertársak, így a kárt szenvedett – illetve aki a helyébe lépett – bármelyiküktől kérheti a teljesítést. A végzés szerint a társaság és a szerződő nem egyetemlegesen felelősek a kár megtérítésében, de az ítélet egyértelmű: a jogosult bármelyiküktől kérheti a teljesítést.
Hoványi Sándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkár-helyettese lapunknak elmondta, hogy szervezetük több mint ezer olyan káresettel találkozott, amelynek okozói a MÁV ÁBE ügyfelei voltak, és a biztosító nem térítette meg a kárt. Ezek értéke csak a Generali és az Allianz esetében milliárdos nagyságrendű, de a kisebb biztosítóknál is jelentős összeget tehet ki.